Jogerős bírósági döntés született a közelmúltban a sajtóban is sokat szerepelt szentgáli hulladéklerakó ügyében. A Fejér Megyei Bíróság hatályon kívül helyezte a Szentgál külterületére tervezett hulladéklerakó a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (KDKF) 2004 áprilisában kiadott környezetvédelmi engedélyét, s a hatóságot új eljárásra kötelezte. Az ügy jelenlegi állására tekintettel ez azt jelenti, hogy Szentgálon már biztosan nem lesz hulladéklerakó. A bírósági ítélet tizenegy helyen mutat rá arra, hogy miért volt megalapozatlan a környezetvédelmi hatóság határozata. Ez azért is fontos, mert az első fokon eljáró KDKF határozatát a felettes szerve, az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség is helyben hagyta.
Az eljárást formailag az említett határozat miatt indították el, az ügy azonban azzal kezdődött, hogy 2002 őszén Veszprém akkori vezetése az említett szentgáli ingatlant szemelte ki a regionális hulladéklerakó céljára. A helyrajzi szám alapján a terület ugyan szentgáli volt, de az ténylegesen attól hat kilométerre, az egyik bakonyi dombtetőn, Csehbányától nem messze, Városlőd és Herend ölelésében található.
Veszprém 2002-es vezetése ennek az ingatlannak az alkalmasságát kísérelte meg utólag egy környezetvédelmi határozattal is alátámasztani – mondta el lapunknak Bősze Ferenc ügyvéd, aki az ügyben Csehbányát, Városlődöt és Herendet képviselte. Úgy tűnik, a környezetvédelmi engedély megszületésekor, a fő szempont az volt, hogy mielőbb kijelöljenek egy helyszínt, nehogy elessenek az uniós támogatásoktól. Az ügyvéd szerint emiatt mára környezetvédelmi katasztrófa is bekövetkezett volna, hiszen a szakértők rámutatnak, hogy „az áteresztőkarszt” Veszprém ivóvízellátását is veszélyeztette volna. 2004-ben tehát egy telekspekuláció gyanúját is felvető, környezetvédelmi szempontból bűnös döntést hoztak, illetve hozattak az illetékes hatóságokkal – állítja Bősze Ferenc. A telekspekuláció gyanúja azért merült fel, mert a Szentgál külterületén található mezőt Veszprém ipari beruházásra alkalmas területként vásárolta meg. Így a körülbelül húsz hektárnyi „birkalegelő” ára csaknem a tízszeresére emelkedett, miközben a bírósági ítélet nyomán kiderült, hogy a terület ténylegesen nem is volt alkalmas az ipari beruházásra. A földvásárlás érdekessége az is, hogy az átminősítés igénylésekor eredetileg lótenyésztési célokra hivatkoztak, a helyiek számára csak később derült ki, hogy egy 162 településből álló társulás hulladéklerakóját szeretnék létrehozni a területen. Amikor erre fény derült, a beruházás adóbevételekre gyakorolt hatását emelték ki, úgy állítva be az ingatlan-adásvételt, hogy Szentgál akkori alpolgármestere az ügy érdekében volt kénytelen felajánlani családi birtokait.
Bár jogszabály konkrétan nem írja elő, az ingatlanok megvétele előtt az önkormányzatok, illetve más állami szervek is független értékbecslőket szoktak megbízni a terület felértékelésére. Ez esetben ez sem történt meg, ami felveti a hűtlen kezelés gyanúját is.
A folyamatos pereskedések miatt a szentgáli hulladéklerakó megépítése eleve meghiúsult, mert a jelentős határidőcsúszások után nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet megszerezni a szükséges uniós forrásokat.
A végül teljes csődbe jutott elképzelés összesen 281 millió forintjába került Veszprémnek. Ebből az összegből csak a telekvásárlás 42,3 millió forintot tett ki.
Az ügyben felelősségre vonás nem történt, megkeresésünkre Veszprém önkormányzata lapzártánkig nem tudott válaszolni.
A regionális hulladéklerakó – az uniós elvárásoknak megfelelően – végül Királyszentistvánon épülhet meg. A szükséges engedélyek birtokában idén márciusban kezdték el a munkát, amelyet előreláthatólag az év végére be is fejeznek. A beruházás 25 millió eurós költségvetését az unió ötven, az állam negyven százalékban támogatja.
origo.hu
Orbán Viktor: Ha Brüsszelben migránsokat akarnak, megkaphatják!
