Kizárólag Európában, a kréta korszak második felében éltek a Rhabdodontida kis-, illetve közepes méretű, növényevő dinoszauruszcsalád képviselői. Az Ajkához közeli iharkúti bauxitbányából előkerült, a két hátsó lábán járó növényevő hüllő csontjait az erdélyi és nyugat-európai hasonló jellegű csontokkal egybevetve jelentős eltéréseket találtak a szakemberek. – A különbségek alapján kijelenthető, hogy új fajról van szó – mondta el lapunknak Ősi Attila, az MTA–MTM paleontológiai kutatócsoportjának tagja, aki 2000-ben fedezte fel a bakonyi lelőhelyet. Az egyelőre név nélküli magyar példánynak, amely három-négy méteres testhosszával egy apróbb méretű egyednek számít, paleontológusok még 2000-ben találták meg az első csontjait. – Azért csak most fogjuk publikálni az eredményeket, mert nagyon lassan gyűlt össze a kis mennyiségű csontanyag – magyarázta a szakember, aki egy brit és egy amerikai kollégájával közösen írja a tanulmányt. Hozzátette: tovább bonyolítja a kutatást, hogy a Rhabdodontida-egyed csontjai nagyon hasonlítanak az azonos helyen előkerült Ajkaceratops dinoszaurusz egyes leleteihez. Mint ismert, nagy nemzetközi hírverést keltett, amikor Ősi Attila kollégáival leírta az iharkúti lelőhely felső kréta rétegeiből előkerült Ajkaceratops kozmainak elnevezett Ceratopsia dinoszauruszt. A magyarországi lelet egyértelműen igazolja, hogy a Ceratopsiák a korábbi elképzelésekkel szemben Európában is jelen voltak a késő kréta korban.
Az Ajkához közeli lelőhelyről az elmúlt egy évtizedben körülbelül tízezer csontdarabot és több mint harmincféle gerinces maradványát gyűjtötték össze a kutatók. Noha a nagyközönség számára a dinoszauruszok a legérdekesebbek, a kutatók szemében legalább ilyen izgalmasak azok a sokkal apróbb leletek, amelyek alapján rekonstruálni tudják, hogy milyen lehetett a mai Bakony helyén az élet 85 millió évvel ezelőtt – nyilatkozta korábban Ősi Attila az MTA cikkében. Hajdú Zsófia és Czirják Gábor geológushallgatók vezetésével szakemberek egy csoportja a közelmúltban az Ajka környékéről már korábban is ismert, és a városról ajkaitnak elnevezett borostyánköveket kezdte el tüzetesebben megvizsgálni. A 85 millió évvel ezelőtti élet borostyánba dermedt nyomait egy hazai cég, valamint a Nikon–KOKI Mikroszkópközpont jóvoltából csúcsmikroszkóp alatt kutatják a szakemberek.
Érintetlen kelta sírhely. Két és fél ezer éves kelta fejedelmi sírt tártak fel Dél-Németországban – jelentette a távirati iroda. A nyolcvantonnás sírt a maga teljességében emelték ki a helyéről kedden két hatalmas daru segítségével, majd egy ludwigsburgi laboratóriumba szállították, ahol részletes vizsgálatokat végeznek. Az időszámításunk előtti hatodik századból származó temetkezési helyre egy Heuneburg nevű ókori településen bukkantak rá Baden-Württembergben. A Duna partján fekvő Heuneburg a legkorábbi ismert városias jellegű település az Alpoktól északra. Az ásatást vezető Dirk Krausse szerint a lelet mérföldkövet jelent a kelta kor vizsgálatában. Ennek egyik oka, hogy úgy tűnik, a sírt még sohasem fosztották ki. Ezt támasztja alá, hogy többek között arany ékszereket és borostyánkövet is találtak benne. Ezenkívül fából készült falai is remek állapotúak, ami lehetővé teszi a sírkamra korának megállapítását. A régész elmondása szerint a keltakutatásban ritkaságnak számít egy lelet pontos időmeghatározása, hiszen a népcsoport alig hagyott hátra írásos emlékeket, házaikat pedig nagyrészt fából és vályogból építették. A sír tanulmányozása többek között segíthet felmérni, mekkora hatást gyakoroltak a föníciaiak és a görögök a mai Németország déli részét lakó korabeli keltákra. A sírleletet a nagyközönség várhatóan 2012-ben tekintheti meg egy keltákról szóló stuttgarti kiállításon.
origo.hu
Öt éven keresztül bujkált egy veszélyes bűnöző Magyarországon
