– Alig néhány éve létezik a Lánchíd Rádió, máris komoly kihívásoknak kell megfelelnie.
– Átalakulás zajlik a teljes magyar médiapiacon, a Lánchíd Rádiónak is át kell gondolnia a hogyan tovább kérdését. Egyrészt feladat elé állít bennünket az, hogy mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi médiumok háza táján nagy változások történnek vagy fognak történni; másrészt az is új kihívásokat jelent, hogy hamarosan már nemcsak Budapesten, hanem jóformán a teljes Észak-Dunántúlon foghatók leszünk.
– Mindez miben jelent változásokat az eddig megszokottakhoz képest?
– Önmagában már az változtatnivalót kíván, hogy a fővároson kívül is hallhatók leszünk. Az ott élő emberekhez közelibb témákat kell feldolgoznunk, az országos eseményeket pedig nem csak budapesti példákon keresztül kell bemutatnunk. Ráadásul nem csupán a már elnyert frekvenciákkal lefedett területtel kell számolnunk, hiszen a terveink között az szerepel, hogy sok év szívós munkájával országos csatornává váljunk.
– Ez azzal is együtt jár, hogy más közönséget kell megcélozni?
– Nem, ebben nincs változás. Akár Budapesten vagyunk csak hallgathatók, akár bárhol az országban, a nemzetinek, konzervatívnak, kereszténynek nevezett értékrendet képviseljük. Olyanok dolgoznak a szerkesztőségben is, akiknek fontos a nemzet, a haza, a család, akik az egyéni boldogulást elképzelni sem tudják anélkül, hogy az ne szolgálná az előbb felsoroltaknak a gyarapodását. Szeretnénk találkozni azokkal a hallgatókkal, akik szintén ezen értékek mentén élik az életüket. Tudjuk, hogy sokan vannak.
– A hírekkel akarják őket megszólítani? Vagy inkább a zenével, esetleg a magazin-műsorokkal?
– Mindegyikkel. Nem képzelhető el, hogy a magazinműsorok képviselnek egyfajta értékvilágot, miközben a zenei kínálat meg igénytelen bóvli.
– Értékalapon, tartalmilag, intellektuálisan is igényes műsort szolgáltatni: majdhogynem közszolgálati vállalás.
– Bizonyos szempontból igen. De a közszolgálat ennél egyrészt több, másrészt kevesebb. Több, mert mindenkihez kell szólnia, nem válogathat értékalapon. És kevesebb, mert a legkisebb közös nevezőt kell megtalálnia mindenben. A mi helyzetünk könnyebb: képviselhetünk egy saját álláspontot, megengedhetjük magunknak, hogy kifejezetten azokat célozzuk meg, akik az általunk vallott értékrendben hisznek és aszerint szeretnének élni.
– A Lánchíd Rádió egyik legnépszerűbb műsora volt a Perjés Zoltán nevével fémjelzett Sprőd. A szerkesztő-műsorvezetőtől megváltak, a rádió pedig megszüntette a műsort. Értékes tartalmat és kollégát veszítettek el.
– Valóban így van, és ezt nagyon sajnáljuk is. Egyetlen műsorszolgáltató sem örül annak, ha egy jó műsortól, egy tehetséges munkatárstól meg kell válnia. A Sprődben az volt a nagyszerű, hogy egy szókimondó, igazságérzettől hajtott műsorvezető szemüvegén keresztül tudta megmutatni a világot. Sokan azt hiszik, hogy azért váltunk meg tőle, mert nem- csak egy, hanem minden irányba megfogalmazta a kritikáit. Szeretném leszögezni, hogy az elválásnak nem ez volt az oka, hanem az, hogy egyik kollégánkkal elfogadhatatlan módon viselkedett.
– Annak azért súlyos nézeteltérésnek kell lennie, amit csak elbocsátással lehet orvosolni.
– Az is volt. Egy munkatársak közötti vitában, amelyet a legfelfokozottabb idegállapotban is el lehet intézni egy szitokszóval, Perjés Zoltán a tettlegességet választotta. Nem létezik olyan tehetséges, zseniális műsorvezető, akitől ezek után ne váltunk volna meg.
– Mi lesz a Sprőd helyén?
– A hét közepén elindult az új műsorunk Lecsó címmel. Lecsó, mert mi adjuk a hozzávalót, a hallgató fűszerezi, mindenkinek a véleményére kíváncsiak vagyunk, és azoknak a telefonjait várjuk igazán, akik csípősen szeretik. Bella Levente vezetésével minden délután öttől hatig itt szeretnénk megbeszélni azokat a témákat, amelyekről piacon, kocsmában, buszon, villamoson vagy éppen meccsen is beszélgetnek az emberek.
– Ezzel még nem töltötték ki a Sprőd helyét.
– Azzal viszont már igen, hogy megkerestük azt az embert, aki a maga műfajában a legismertebb, a legjobbnak tartották a hallgatók, és hatalmas tábor várta őt vissza valamelyik rádió csatornájára. Boross György orvosról beszélek, akit a legtöbben csak Dr. Borossnak ismernek. A megszűnt Sztár FM-en korábban vezetett műsora hétfőn délután háromkor nálunk jelentkezik: fel fogja mutatni a régi, tradicionális értékeket, és azt is, mi a modern és a jó. Nemcsak zenélni fog, de nagyon izgalmas beszélgetéseket is tervez az autós, motoros témáktól az életviteli szaktanácsadásig.
– A Lánchíd Rádió a kezdetek óta szoros szakmai kapcsolatban áll a Magyar Nemzettel és a Hír TV-vel. Feltételezem, ebben nem lesz változás.
– Legfeljebb annyi, hogy még jobban kihasználjuk a közös lehetőségeket. Bennünket nem csak azok hallgatnak, akik Hír TV-t néznek, és akik a tévét nézik, nem biztos, hogy olvassák a Magyar Nemzetet. Természetesen van átfedés, de mivel nem teljes, ezért külön-külön is azt szeretnénk elérni, hogy minél több emberhez eljusson az az üzenet, amit a három médium együtt képvisel.
Továbbra sincsenek megnyugtató válaszok a Magyar Péter-féle Diákhitel szerződésekről