A hiány újraíródhat

Kevés olyan ország van az EU-ban, ahol olyan alacsony az államháztartási hiány, mint Magyarországon. Ezért nincs túl nagy jelentősége annak, hogy a tervezettnél néhány százalékponttal magasabb lesz ez a mutató 2010-ben – többek között erről beszélt a Magyar Nemzetnek Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője.

A Nemzetgazdasági Minisztérium is elismerte, hogy a tavalyi éves hiánycélt túlléptük. A pár százalékpontos eltérés súlyos hiba?
– Az államháztartási statisztikákban előfordulnak eltérések, a múlt gyakran „újraíródik”. A fél százalékpontos eltérés nem olyan mértékű különbség, amely a piacok ingerküszöbét elérné, ráadásul kevés olyan ország van az EU-ban, amely a magyarországihoz hasonlóan alacsony hiányt tud felmutatni (még a 4,2-4,3 százalékra is igaz ez) az elmúlt évre. Ezenkívül a pénzpiacokat inkább a jövő érdekli.
– Az idei deficitterv döntő részét már teljesítettük az év első két hónapjában. Ez elég rosszul hangzik.
– A magyar költségvetés természetéből adódóan az év első felében nagyobb a hiány. Ráadásul ehhez még idén hozzáadódik az is, hogy például a válságadók még nem folytak be. A 2011-es államháztartási folyamatok miatt nincs sok ok az aggodalomra, legalábbis nem azért, ami az első két hónapban történt a költségvetésben.
– Miben látja a kockázatokat, ha nem az első két hónap teljesítményében?
– A kérdés 2011-ben az, hogy az előre jelzett kétszázalékos államháztartási többlet miként fog megvalósulni, a magán-nyugdíjpénztári vagyont hogyan használja a kormány, illetve a kiadási önkorlátozás működik-e. A 2012-es év eredményei a Széll Kálmán-terv megvalósításán múlnak.
– A nyugdíjvagyonból kívánja a kormány a BKV-t és a MÁV-ot kimenteni, illetve a privát és közszféra együttműködésével létrejött (PPP) beruházásokat is kiváltaná ebből. Ez a nyugdíjvagyon felélését jelenti?
– Nem. Az adósságok átvállalásával a kormány az állami vállalatokat tehermentesíti a mérlegüket lerontó kamatfizetés alól. Azért is szükség van erre, mert az állam kedvezőbb feltételekkel tudja finanszírozni a törlesztést. Ugyanez a helyzet a PPP-vel. Ezek a programok nagyon hosszú időre jelentenek terhet a kormányok számára, tíz-húsz év múlva is jelentős kifizetésekre kötelezik az államot. Az intézkedés szerkezetileg javítja a költségvetés majdani helyzetét.
– Szerkezeti reform, vagy megszorítás zajlik? Politikai oldaltól függően egyik vagy másik jelzőt használják a köznyelvben.
– A Széll Kálmán-terv közgazdasági értelemben kimeríti a szerkezeti reform kereteit. Az intézkedések arról szólnak, hogyan lehet hosszabb távra a költségvetést úgy átalakítani, hogy kevesebbet költsön az állam. A megszorítás tipikus példája az áfaemelés, vagy a közalkalmazotti jutalmak átmeneti megkurtítása, amelyek a költségvetés szerkezetét nem tartósan alakítják át. Mindazonáltal azok, akik a jelenlegi intézkedések miatt elesnek korábbi állami juttatásaiktól, ezt megszorításnak fogják érezni.
– A kormány úgy néz ki, hogy feloldaná az euróalapú hitelek tilalmát. Miért van szükség erre?
– Itt különböző érdekek feszülnek egymásnak. Egyrészt a devizahitelek önmagukban növelik a magyar gazdaság sérülékenységét – erre kedvező környezetben kevésbé érzékenyek a pénzügyi piacok. Másfelől az eurónál számottevően drágábbak a forinthitelek, ezeket csak kevesen képesek felvenni. Így az olcsó hitel hiánya hátráltatja a lakossági beruházásokat, ezáltal pedig az építőipar fellendülését és a gazdasági kibontakozást. Meg kell nézni, hogy mekkora kockázatai vannak az újbóli eladósodásnak euróban. Úgy gondolom, hogy a múlt problémáinak a tükrében nem belátható kockázatokkal járhat az euróhitelek újraindulása.
– A múlt héten azt is jelezte a nemzetgazdasági tárca, hogy kidolgozza a nemzeti munka tervét. Segíthet-e ez a 400 ezer új munkahely létrehozásában 2014-ig?
– A versenyszektor akkor sem képes felszívni elegendő számú munkanélkülit, ha egy nagyon versenyképes környezetet teremt a kormány. Három-négy éves távlatban, ha a gazdaság szekere beindul, egy reális, de optimista pályával számolva évente 40-60 ezer új munkahely tud létrejönni a versenyszférában. Tehát a 400 ezres cél teljesüléséhez legalább ilyen mértékű közmunkaprogramokra van szükség. A legnagyobb probléma az, hogy a versenyszektor jelentős tömegeket nem tud alkalmazni, a munkára jelentkezők képzetlensége és hátrányos helyzete miatt. Hosszú távon épp emiatt az oktatásban van a foglalkoztatási helyzet javításának a kulcsa.