A hiány újraíródhat

Kevés olyan ország van az EU-ban, ahol olyan alacsony az államháztartási hiány, mint Magyarországon. Ezért nincs túl nagy jelentősége annak, hogy a tervezettnél néhány százalékponttal magasabb lesz ez a mutató 2010-ben – többek között erről beszélt a Magyar Nemzetnek Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője.

Nagy Vajda Zsuzsa
2011. 04. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium is elismerte, hogy a tavalyi éves hiánycélt túlléptük. A pár százalékpontos eltérés súlyos hiba?
– Az államháztartási statisztikákban előfordulnak eltérések, a múlt gyakran „újraíródik”. A fél százalékpontos eltérés nem olyan mértékű különbség, amely a piacok ingerküszöbét elérné, ráadásul kevés olyan ország van az EU-ban, amely a magyarországihoz hasonlóan alacsony hiányt tud felmutatni (még a 4,2-4,3 százalékra is igaz ez) az elmúlt évre. Ezenkívül a pénzpiacokat inkább a jövő érdekli.
– Az idei deficitterv döntő részét már teljesítettük az év első két hónapjában. Ez elég rosszul hangzik.
– A magyar költségvetés természetéből adódóan az év első felében nagyobb a hiány. Ráadásul ehhez még idén hozzáadódik az is, hogy például a válságadók még nem folytak be. A 2011-es államháztartási folyamatok miatt nincs sok ok az aggodalomra, legalábbis nem azért, ami az első két hónapban történt a költségvetésben.
– Miben látja a kockázatokat, ha nem az első két hónap teljesítményében?
– A kérdés 2011-ben az, hogy az előre jelzett kétszázalékos államháztartási többlet miként fog megvalósulni, a magán-nyugdíjpénztári vagyont hogyan használja a kormány, illetve a kiadási önkorlátozás működik-e. A 2012-es év eredményei a Széll Kálmán-terv megvalósításán múlnak.
– A nyugdíjvagyonból kívánja a kormány a BKV-t és a MÁV-ot kimenteni, illetve a privát és közszféra együttműködésével létrejött (PPP) beruházásokat is kiváltaná ebből. Ez a nyugdíjvagyon felélését jelenti?
– Nem. Az adósságok átvállalásával a kormány az állami vállalatokat tehermentesíti a mérlegüket lerontó kamatfizetés alól. Azért is szükség van erre, mert az állam kedvezőbb feltételekkel tudja finanszírozni a törlesztést. Ugyanez a helyzet a PPP-vel. Ezek a programok nagyon hosszú időre jelentenek terhet a kormányok számára, tíz-húsz év múlva is jelentős kifizetésekre kötelezik az államot. Az intézkedés szerkezetileg javítja a költségvetés majdani helyzetét.
– Szerkezeti reform, vagy megszorítás zajlik? Politikai oldaltól függően egyik vagy másik jelzőt használják a köznyelvben.
– A Széll Kálmán-terv közgazdasági értelemben kimeríti a szerkezeti reform kereteit. Az intézkedések arról szólnak, hogyan lehet hosszabb távra a költségvetést úgy átalakítani, hogy kevesebbet költsön az állam. A megszorítás tipikus példája az áfaemelés, vagy a közalkalmazotti jutalmak átmeneti megkurtítása, amelyek a költségvetés szerkezetét nem tartósan alakítják át. Mindazonáltal azok, akik a jelenlegi intézkedések miatt elesnek korábbi állami juttatásaiktól, ezt megszorításnak fogják érezni.
– A kormány úgy néz ki, hogy feloldaná az euróalapú hitelek tilalmát. Miért van szükség erre?
– Itt különböző érdekek feszülnek egymásnak. Egyrészt a devizahitelek önmagukban növelik a magyar gazdaság sérülékenységét – erre kedvező környezetben kevésbé érzékenyek a pénzügyi piacok. Másfelől az eurónál számottevően drágábbak a forinthitelek, ezeket csak kevesen képesek felvenni. Így az olcsó hitel hiánya hátráltatja a lakossági beruházásokat, ezáltal pedig az építőipar fellendülését és a gazdasági kibontakozást. Meg kell nézni, hogy mekkora kockázatai vannak az újbóli eladósodásnak euróban. Úgy gondolom, hogy a múlt problémáinak a tükrében nem belátható kockázatokkal járhat az euróhitelek újraindulása.
– A múlt héten azt is jelezte a nemzetgazdasági tárca, hogy kidolgozza a nemzeti munka tervét. Segíthet-e ez a 400 ezer új munkahely létrehozásában 2014-ig?
– A versenyszektor akkor sem képes felszívni elegendő számú munkanélkülit, ha egy nagyon versenyképes környezetet teremt a kormány. Három-négy éves távlatban, ha a gazdaság szekere beindul, egy reális, de optimista pályával számolva évente 40-60 ezer új munkahely tud létrejönni a versenyszférában. Tehát a 400 ezres cél teljesüléséhez legalább ilyen mértékű közmunkaprogramokra van szükség. A legnagyobb probléma az, hogy a versenyszektor jelentős tömegeket nem tud alkalmazni, a munkára jelentkezők képzetlensége és hátrányos helyzete miatt. Hosszú távon épp emiatt az oktatásban van a foglalkoztatási helyzet javításának a kulcsa.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.