Ismét tüzelt a karhatalom Szíriában

A hét végén is folytatódtak a zavargások szerte az arab világban. Míg Szíriában újabb áldozatokat szedtek az összecsapások, s Líbiában egyre kilátástalanabb mind a helyiek egymás elleni harca, mind a NATO beavatkozása, addig úgy tűnik, Egyiptomban sem jutnak nyugvópontra az események.

Tusk éles Kritikája. Lengyelország nem vesz részt a NATO Líbia elleni hadműveleteiben – jelentette ki a Gazeta Wyborczának nyilatkozva Donald Tusk. A kormányfő úgy vélte, a Líbia elleni akció újabb bizonyítéka az európaiak kétarcúságának s annak, hogy milyen furcsán viszonyulnak az emberi jogok kérdéséhez. A lengyel miniszterelnök szerint e beavatkozás olyan érzéseket kelt az emberben, mintha a cél az olaj megszerzése, nem pedig a békés líbiai lakosság védelme volna. Tusk emlékeztetett arra is, hogy az európaiakat évtizedeken át nem érdekelték a Kadhafi-rendszer bűnei. Utalt a diktatúrákhoz viszonyulás kapcsán a kettős mércére, s mint rámutatott, a Líbia elleni fellépés törvénytelen, amíg a Szíriában, Jemenben vagy Bahreinben a hasonló történéseket a Nyugat közönyösen szemléli. (S. G.)

---

Német elzárkózás. Németország határozottan ellenáll Róma azon elképzelésének, hogy az észak-afrikai menekültek az olasz hatóságoktól hat hónapra szóló tartózkodási engedélyt kapjanak. Ez ugyanis lehetőséget nyújtana nekik arra, hogy – az úgynevezett schengeni egyezmény alapján – ellenőrzés nélkül átlépjék az EU-határokat, és a célországba érve ott három hónapig hivatalosan, majd ezt követően illegálisan tartózkodjanak. – Elfogadhatatlan, hogy az olasz kormány a tunéziaiakat egyszerű turistáknak nyilvánítsa, és ezzel továbbadja őket – szögezte le Joachim Hermann bajor tartományi belügyminiszter, és azzal fenyegetőzött, hogy az osztrák–német határon és a repülőtereken ismét bevezetik az ellenőrzést, ha Silvio Berlusconi kitart a Földközi-tengeren keresztül érkezett huszonháromezer menekültet érintő terve mellett. A CSU-politikus támaszkodhat a szövetségi kormány korábban elhangzott állásfoglalásaira. „Mi nem oldhatjuk meg a világ minden problémáját” – mondta Thomas de Maiziére (CDU), aki akkor még a belügyi tárcát irányította. Angela Merkel is visszautasította a tunéziai menekültek befogadását azzal, hogy nem jöhet mindenki Európába. A menekültek túlnyomó többsége vitathatatlanul gazdasági menekült, és így nem számíthat arra, hogy elismerjék politikai üldözöttnek, s menedékjogot kapjon. Berlin Máltával szemben hajlandó humanitárius lépésre. Hans-Peter Friedrich (CSU) szövetségi belügyminiszter bejelentése szerint onnan száz észak-afrikai menekültet készek befogadni. Mindeközben Ausztria elrendelte déli határának szigorított őrizetét: Tirolban és Karintiában figyelik az észak–déli főútvonalakat, illetve az Olaszországból érkező vonatokat. (S. L.)

Harminchét tüntetőt lőttek le a rendvédelmi erők Szíriában, 26 ember a dél-szíriai Deraa városában halt meg pénteken – közölték szíriai és kurd civil szervezetek. A hat szervezet között van a Szíriai Nemzeti Jogvédelmi Szervezet, a Kurd Emberi Jogi Bizottság és a szíriai demokratikus szabadságjogok és emberi jogok védelmére alakult bizottság. Szombaton több ezren vettek részt a fővárostól 100 kilométerre délre fekvő, 85 ezer lakosú Deraában a pénteki megmozdulás során meghalt áldozatok temetésén. Tegnap a biztonsági erők tüzet nyitottak az ország északnyugati részén fekvő Bánjászban tüntető tömegre, többen meghaltak vagy megsebesültek – közölték szemtanúk.
Líbiában közben a kormányzat bejelentette, hogy új alkotmány előkészületei folynak, de tájékoztatásából nem derült ki, hogy az új alaptörvény milyen szerepet szán majd az ország jelenlegi vezetőjének, Moammer el-Kadhafinak, aki ellen lázadás tört ki az észak-afrikai országban. Ibrahim Muhzam, az alaptörvényt előkészítő testület egyik tagja csak annyit mondott kérdésre válaszolva, hogy „Moammer el-Kadhafi líbiai polgárként megtalálja helyét az alkotmányban”.
A líbiai hadsereg támadást indított tegnap a felkelők ellen Adzsdábíja központjában. Háled Káim líbiai külügyminiszter-helyettes közölte, hogy Kadhafi katonái szombaton a bregai olajterminálok közelében lelőtték a lázadók két, amerikai gyártmányú helikopterét. Káim kirohanást intézett a NATO ellen, amiért engedi a lázadóknak légi járműveik használatát az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata ellenére, amely elrendelte a légtérzárat Líbia felett. Felmerül a kérdés, hogy a BT-határozat csak a líbiai kormánycsapatokra vagy mindkét félre vonatkozik-e – firtatta Káim. A támadó NATO-légierő Kadhafi hadseregének 25 harckocsiját lőtte ki – közölte a szövetség líbiai légi hadműveletének parancsnoka, Charles Bouchard altábornagy.
Közben megérkezett Tripoliba az Afrikai Unió (AU) államfői közvetítő csoportja: Jacob Zuma dél-afrikai elnök és az AU eseti bizottságának többi tagja – a Kongói Demokratikus Köztársaság, Mali, Mauritánia és Uganda államfője – a nyugat-afrikai Mauritániában találkoztak, s repültek onnan tovább Líbiába.
Bahreinben kiderült, hogy két tüntető halt meg börtönben, s egyiküknek a halálát a hatóságokkal szembeni ellenállás közben szerzett sebesülése okozta.
Dél-Jemenben is tüzet nyitott a rendőrség a tüntetőkre szombaton Taiz városában. Az emberek azért vonultak az utcára, hogy megbélyegezzék a karhatalom előző napi sortüzét, amely négy demonstráló életét oltotta ki. A szombati megmozduláson tizenhárman sebesültek meg.
Egyiptomban, ahol a nyugati megfigyelők nem győzik a pozitív jeleket hangsúlyozni, több százan tüntettek vasárnap is a kairói Tahrír téren a katonai vezetés ellen tiltakozva, követelve Mohamed Huszein Tantávi marsall, ügyvezető államfő távozását. Azt kifogásolták, hogy a tábornok húsz éven át Hoszni Mubarak védelmi minisztere volt.
A volt elnök közben kijelentette, hogy igazságtalan kampány áldozata. Az al-Arabíja arab hírtelevízióban vasárnap sugárzott hangos üzenetében azt bizonygatta, hogy sem neki, sem feleségének nincsenek javai vagy számlái külföldön.