Sokszínű migrációs modellek

Régóta készültünk arra, hogy jó házigazdái legyünk az Arraiolos-csoport találkozójának, és most, hogy lezárult, kimondhatjuk, sikeres volt az államfők találkozója – értékelte lapunknak a szombaton befejeződött, kétnapos eseményt Schmitt Pál köztársasági elnök. Mint mondta, a jó szándék és a közös gondolkodás kötötte össze a résztvevőket. Az államfő hangsúlyozta, személyesen is nagy örömmel töltötte el, hogy az idén először mind a nyolc elnök elfogadta a meghívást. – Ez egyrészt egyértelműen rámutatott arra, hogy a 2003-ban életre hívott csoport valóban fontos célt szolgál a mai Európában, s egyben annak is szólt, hogy hazánk az uniós elnökség ideje alatt vállalta magára a házigazda szerepét – tette hozzá a köztársasági elnök.
Kifejezetten nagy érdeklődésre tartott számot a kulturális sokszínűség és az európai identitás kérdésköre, amelyről az államfők a találkozó első napján értekeztek. A konklúzió a témában az volt, hogy kizárólag egy egészséges, stabil nemzeti öntudat szolgálhat az erős európai identitás alapjául.
A kétnapos egyeztetés alapján ismét bebizonyosodott, a különböző országok többségében valamilyen formában megjelenik és kihívások elé állítja az államot a migráció. A kulturális sokszínűség témájában a magyar fél felvázolta a kormány által kidolgozott romastratégiát, míg a lett elnök a balti ország lakosságának több mint 23 százalékát jelentő orosz ajkúak integrációjáról, az olasz köztársasági elnök pedig a mediterrán országba érkező nagyszámú afrikai menekült helyzetéről számolt be kollégáinak. – Mindegyik jelenséget másképpen kell kezelni, ebből adódik, hogy Európának egyszerre van is meg nincs is közös migrációs politikája – fejtette ki a magyar államfő, aki szerint a különböző integrációs megközelítéseket a tolerancia szellemének kell összekapcsolnia.
Fontos napirendi pont volt a makroregionális együttműködések ügye. Beszámoló hangzott el a balkáni régióhoz tartozó országok, valamint a Duna menti országok stratégiáiról. A magyar soros EU-elnökség egyik prioritása a Duna-stratégia.
A magyar köztársasági elnök kifejtette: – Kívánatosnak tartjuk, hogy ne csak az EU-tagországok, hanem a szomszédos országok is legyenek aktív részesei a regionális programoknak, valamint hogy az együttműködés terjedjen ki a vízgazdálkodáson túl a környezet védelmére, az energiabiztonságra, a kulturális kapcsolatokra, az idegenforgalomra, a szállításra, a kereskedelemre, továbbá a biztonságos energiaellátásra.
Az államfők az unió hosszú távú stratégiájával kapcsolatban kimondták, léteznie kell egy kötött haladási menettervnek, ezt azonban felülírhatja a sors – erre volt az elmúlt időben példa az afrikai államok demokratizálódási folyamata, illetve a Japánt sújtó természeti katasztrófa és következményei –, az új helyzethez pedig tudnia kell alkalmazkodni egy erős Európának. – Ezt teszi Magyarország is uniós elnökként – fejtette ki az államfő.