Boriszov háborúja a baloldallal

Nem szabad kegyelmezni a kommunistáknak és utódjaiknak – nyilatkozta Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök néhány nappal ezelőtt, amikor a kommunista rendszer áldozatainak küldöttségével találkozott. A jobboldali kormányfő közismert kommunistaellenességéről, nem először nyilatkozik éles hangon az 1989 előtti bűnökről. Mint fogalmazott „a kommunisták és gyerekeik még ma is irányítanák Bulgáriát, ha mi nem távolítottuk volna el őket a hatalomból”. Boriszov ezzel elsősorban Szergej Sztanisev volt szocialista miniszterelnökre utalt, akinek apja az egykori bolgár kommunista párt vezető politikusa volt. A jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt a 2009-es választásokon legyőzte az addig kormányzó szocialistákat. Boriszov mindenfajta kompromisszumot elutasít a jelenleg ellenzékben lévő baloldallal. „Eszembe sem jut engedni a kommunistáknak” – idézte a Novinite bolgár hírügynökség a miniszterelnököt, aki egyben arra kérte a kommunista elnyomás még életben lévő elszenvedőit, hogy lehetőleg minél több bolgárral osszák meg szörnyű tapasztalataikat, s ne hagyják feledésbe merülni az előző rendszerben történteket.
Nemrégiben újabb konfliktus támadt Georgi Parvanov államfő és Boriszov között, amiért a baloldali köztársasági elnök megtagadta azoknak a nagyköveteknek a felmentését, akikről kiderült, hogy az előző rendszer titkosszolgálatának dolgoztak. Egy múlt héten benyújtott törvényjavaslattal azonban a kormány javára dőlhet el a vita. A GERB egyik képviselőjének indítványa szerint a lebukott exügynökök a jövőben nemcsak hogy külföldön nem vállalhatnak vezető tisztséget, de a külügyminisztériumban sem juthatnak magasabb pozíciókhoz. A javaslat szerint a néhai kommunista állambiztonsági szolgálat egykori alkalmazottjai az EU, a NATO és az ENSZ intézményeiben és más nemzetközi hivatalokban sem dolgozhatnak.
A legutóbbi felmérések szerint a kormányzó GERB továbbra is tartja magabiztos előnyét a szocialista párttal szemben. A Bojko Boriszov vezette formáció 27 százalékos népszerűségével szemben a baloldal csak 16 százaléknyi támogatottságot tudhat maga mögött. A török Mozgalom a Jogokért és Szabadságért hat, a kormányt kívülről támogató nacionalista Ataka pedig három százalékon áll.