Éles nyugdíjvita a Házban

Az Országgyűlés tegnap megkezdte annak az alkotmánymódosítási javaslatnak a vitáját, amely a korkedvezményes nyugdíjak rendszerének átalakítását célozza. A kormánypártok szerint munkát kell adni azoknak, akik képesek dolgozni, míg az ellenzék úgy véli, a kabinet valójában „az IMF kottájából játszik”, és megszorításokra készül.

„Időben szólnak” a rendvédelmiek? A fegyveres és rendvédelmi dolgozók immáron „sztrájkbizottságának” vezetői nem nyilatkoznak arról, miként tartanának munkabeszüntetést úgy, hogy erre a hivatásos állománynak nincsen joga. Kónya Péter, a korábbi demonstrációs bizottságból hétfőn sztrájkbizottsággá alakult testület vezetője elismerte, hogy a törvény szerint a rendvédelmi dolgozók tarthatnak munkabeszüntetést, ám ezzel kapcsolatban nem akart nyilatkozni. – Majd időben tájékoztatják a közvéleményt a további részletekről – mondta Kónya Péter. A korkedvezményes nyugdíjért küzdő rendvédelmi szakszervezeteknek nem ez az első rendhagyó lépésük. Kónya Péter többször is úgy fogalmazott, egy esetleges következő demonstráción az elkeseredettség foka olyan mértékű lehet, ami alapján nem garantálható, hogy „vissza tudjuk fogni a kollégáinkat”. A gyülekezési jogról szóló törvény ugyanakkor kimondja, hogy a rendezvény rendjének biztosításáról a szervezőnek kell gondoskodnia, továbbá biztosítania kell a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát. A rendvédelmi szakszervezetek tegnap a velencei bizottság Magyarországon tartózkodó delegációjának akartak petíciót átadni, amit végül Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, a velencei bizottság alelnöke vett át. A testülethez ő juttatja el a dokumentumot. (B. Á.) fotó: máté péter

A tervezett módosítás lehetőséget adna a kormánynak arra, hogy a nyugdíjszabályokat átalakítva, de a szerzett jogokat nem elvéve munkát kínáljon 30 ezer érintettnek – mondta előterjesztői expozéjában Balsai István. A fideszes képviselő – Lázár Jánossal közösen – pénteken nyújtotta be azt az alkotmánymódosítási javaslatot, amely szerint „az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető”. Balsai az előterjesztés tegnapi általános vitájában megerősítette, hogy a rendvédelmi dolgozókon kívül egyéb speciális szakmákat nem érintenek a tervezett változások.
– Nem elvenni, hanem adni kívánunk – utalt Balsai azokra az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő, 57 év alatti rendőrökre, tűzoltókra, vám- és pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre, akikkel erősíteni szeretnék a közszolgálatot. Balsai közölte azt is, hogy a javaslat értelmében több százezer rokkantnyugdíjas helyzetének felülvizsgálatát kezdeményezi a kormány.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a kormány álláspontját ismertetve azt mondta, a tervezett változások biztosítják a nyugdíjkassza fenntarthatóságát és a nyugdíjak értékállóságát, és növelhetik a foglalkoztatottság szintjét is. Rétvári szerint a választási kampányban még minden párt támogatta azt az alapelvet, hogy aki munkaképes, az ne segélyből éljen, most azonban az ellenzék, 180 fokos fordulatot véve, már a javaslat ellen ágál.
– Nem tartható fent hosszú távon, hogy 3,8 millió ember tartson el 6,2 milliót – hangsúlyozta Talabér Márta. A Fidesz vezérszónoka szerint az előterjesztés lényege az, hogy az 57 éven felülieknek garantálják a nyugdíjat, míg az annál fiatalabb, munkaképes és a rendvédelmi dolgozók kötelékébe tartózóknak vissza kell térniük a munkába.
A szocialisták nevében Tóbiás József arról beszélt, hogy az alkotmánymódosítási javaslat „módszeres támadás a társadalom ellen”. Az MSZP-s politikus szerint csak áltárgyalásokra került sor a szakszervezetekkel, és arra figyelmeztette a kormányt, hogy „érdemes az utcára is figyelni”. – A rendőrök vagy a tűzoltók nem azt érdemlik, hogy úgy beszéljenek velük, mint ahogy most ezt a kormány teszi – mondta Lamperth Mónika (MSZP), aki Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott jelenlétét is hiányolta a tegnapi vitában.
Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka úgy vélte, hogy a társadalmi és politikai jogegyenlőség megteremtését célozza a fideszes képviselők által beterjesztett alkotmánymódosítási javaslat. Sneider Tamás (Jobbik) szerint az elmúlt év egyik legfontosabb törvényjavaslatát tárgyalja a Ház, mivel – mint mondta – a kommunizmus óta nem vettek el nyugdíjat tömegesen az emberektől. Közölte, hogy pártja több módosító indítványt nyújt be a törvényjavaslathoz, mivel az jelenlegi formájában 600 ezer embert érintene. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt mondta, hogy a kormány a „nemzeti cinizmus rendszerét építi, míg a Fidesz valójában Bokros Lajos és az IMF kottájából játszik” a tervezett nyugdíjmódosításokkal.

Nem voltak aggályok. Az új magyar alaptörvény szövegét még értelmezni kell, fontos, hogy a sarkalatos törvények elfogadása és egyéb fontos döntések meghozatala helyes irányban történjen – mondta a velencei bizottság titkárságának igazgatója tegnap Budapesten. Thomas Markert, aki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel tárgyalt közölte, megvitattak bizonyos kérdéseket, ezeket nem igazán nevezné aggályoknak. Navracsics Tibor közölte, a delegáció kérdései a sarkalatos törvények elfogadásának időzítése mellett arra vonatkoztak, mi alapján határolták be, hogy melyek lesznek sarkalatos jogszabályok, továbbá a tagok érdeklődtek a független hatóságok jogszabály-alkotási hatásköréről is. (MTI)