Az újjászületés dokumentumának nevezte az új magyar alaptörvényt a Die Welt című lap csütörtöki számában megjelent írásában Orbán Viktor miniszterelnök. – A Magyarország előtt tornyosuló akadályok felszámolásának kiindulópontját egy új alaptörvény megteremtése jelentette, amely által Magyarország önbecsülése született újjá – hangsúlyozta. Mint írta, ez erőt ad ahhoz a felismeréshez, hogy elmúlt a jóléti társadalom ideje, és beköszöntött a munka társadalmának időszaka. Emlékeztetett rá: ma is szembe kell néznünk a nyugati gazdasági válság következményeivel, a korábbi kormányok által előidézett és ördögi körré vált adósságcsapda veszélyeivel, s az azokból adódó politikai, társadalmi és erkölcsi feszültségekkel. Hozzátette, az új alaptörvény megakadályozza, hogy a magyarok nevében bárki korlátlanul hiteleket vegyen fel és az országot eladósítsa. Úgy vélte, ennek a hatalmuk megmaradása érdekében az országot eladósító szocialisták nem örülnek, de azok sem, akik a bűnözés elharapódzása miatt juthattak a parlamentbe, hiszen az új alaptörvény szigora nyomán csökken a bűnözés is.
„Számomra úgy tűnik, hogy ez a fajta, a nemzeti történelembe kapaszkodó önmegerősítés inkább a gyengeség, nem pedig az öntudatos erő jele” – hangoztatta a kormányfő megállapításaira válaszolva Thomas Schmid. A német konzervatív lap kiadójának vezetője kiemelte: a demokrácia a vitából él. Magyarország új alkotmánya nem akarja ezt – szögezte le, hozzátéve, az új alaptörvényt és a médiatörvényt Európában és Magyarországon sem mindenütt fogadták örömmel. Emlékeztetett arra is, Orbánt egyes helyeken Európában „nacionalista jobbkanyarral” vádolták, ám ő nem csatlakozik e nézetekhez.
origo.hu
Haverjaival kötött túlárazott szerződéseket Magyar Péter amikor vezérigazgató volt
