Bajt jelző lakáshirdetések

Az eladó lakások reklámjain is észrevehető, hogy közeledik a kilakoltatási tilalom feloldása. Ma már minden ötödik hirdetést – különösen a családi házaknál – úgy adják fel, hogy azt sejtetik, az eladás finoman szólva „sürgőssé vált”. Az eladók két-három százaléka pedig már konkrétan és félreérthetetlenül is közli a halaszthatatlanság okát.

Szabó Emese
2011. 06. 23. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.


Burkoltan vagy burkolatlanul, de az eladók egy ideje utalnak a megjelenő hirdetésekben arra, hogy az ingatlanuk eladása a hitellel kapcsolatos problémák miatt égetővé vált. Újabban pedig már arra is lehetőségük van, hogy az egyik legnagyobb hirdetési oldalon címkével jelezzék, ha otthonuk esetében árverésről van szó, áron alul kínálják azt, vagy pedig meglehetősen gyorsan szeretnének tőle megszabadulni.
– Valóban megszaporodtak az ilyen jellegű utalások. Azt ugyanakkor hangsúlyoznám, hogy az árverés címke alkalmazása, valamint a hitel bedőlésére utaló szöveges megjegyzés a hirdetések arányához viszonyítva még mindig elég ritka: az adatbázisunkban szereplő hirdetéseknek nagyjából két-három százaléka kapja meg ezt a jelölést, miközben tudjuk, hogy manapság a lakáshirdetések jó részét anyagi gondok miatt adják fel – mondja Korbuly Krisztián, az Ingatlan.com vezérigazgatója.
*
– A probléma nagyságát nemcsak az mutatja, hogy ennek ellenére még mindig kevesen vállalják a hirdetésekben a gondok igazi okát, hanem az is, hogy a statisztikáinkból jól látszik: a családi házak esetében nagyobb arányban fordul elő sürgősségre, árcsökkenésre utaló címke vagy megjegyzés, mint a lakásoknál. Ez utóbbi azt jelezheti, hogy ilyen esetben már nemcsak a hitelek törlesztőrészleteinek fizetése okoz gondot, hanem a nagyobb rezsiköltséggel üzemeltethető házak fenntartása, korszerűsítése is. Jelzésértékű az is, hogy a hirdetésekhez használható címkéink közül a legnépszerűbb a „sürgős”, a második legnépszerűbb a „tulajdonostól”, a harmadik legkeresettebb pedig az „áron alul”.
Beák Attila, a Beák és Társa ingatlaniroda vezetője ugyancsak arról számolt be lapuknak, hogy a sürgősségre és áron aluli értékesítésre utaló hirdetések jelen vannak a piacon. – A hitelesek már eddig is érezték, hogy előbb-utóbb bajba kerülnek, hiszen akinek az eladás akár családi okok, akár hitelfizetési gondok miatt sürgőssé vált, már eddig is jelezte azt. Ugyanakkor a hirdetők csak a legvégső esetben vállalják, hogy ország-világ előtt közzétegyék: bajban vannak. Ez ugyanis azt jelzi, hogy a meghirdetett ár „alkuképes”, azaz bőven lejjebb lehet tornászni. A kínálati árból a tulajdonosok általában tíz-tizenöt százalékot hajlandók engedni. De ha jelzik, hogy az eladás sürgős, vagy utalnak arra, hogy a problémát a hitelfizetési nehézségek okozzák, akkor rákényszerülnek, hogy tizenöt-húsz százalékkal olcsóbban adják el az ingatlant. Ráadásul nálunk az alkunak az is gátat szab, hogy a magyarok 93 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, ezért még a bajba került hitelesek is úgy érzik, hogy csak bukhatnak az ár alatti eladáson. Még akkor is, ha ennek elmulasztásával azt kockáztatják, hogy a moratórium lezártával otthonuk előbb-utóbb a banké lesz – hangsúlyozza a szakember, majd hozzáteszi, hogy mindennek pszichológiai oka van. – Mindenki tudja, hogy a hitel bedőlése rosszabb, mint az áron aluli értékesítés, de a többség még ma is inkább kivár, és „reménykedik”, hiszen míg a bedőlt hitel okozta veszteséget nem érzi „azonnal” a zsebén, addig a sürgős értékesítés miatti engedményt nyomban megérezné. A kivárás viszont segít nem tudomást venni a dolgokról – ami persze nem éppen szerencsés, hiszen konkrétan azt jelenti, hogy az eladók még most is a végsőkig kivárnak, az árat nem viszik le, és inkább vállalják, hogy bedől a hitelük.
Bartucz Tamás, az Ibred-csoport vezetője ugyancsak úgy véli, hogy azok a hitelesek, akik képesek voltak a kezükbe venni saját ügyeiket, nem vártak a moratórium feloldásának bejelentéséig. – A moratórum lezárultának közlése nem mozgatta meg a piacot, mert aki eddig kivárt, az továbbra is várni fog, aki pedig azzal áltatta magát, hogy a problémája megoldódik, az továbbra sem tesz mást. Ma egyébként a lakáshirdetéseknek nagyjából 20 százalékát anyagi gondok miatt adják fel, legyen szó akár arról, hogy a törlesztőrészleteket nem bírják fizetni, akár arról, hogy a lakásokat nem tudják fenntartani. Azt ugyanakkor nem árt tudni, hogy a problémák nyílt beismerése valójában a 22-es csapdája.

A Ház előtt a mentőcsomag. Benyújtotta a devizahiteleseket segítő törvényjavaslatot a nemzetgazdasági miniszter az országgyűlésnek, amely várhatóan ma veszi tárgysorozatába az előterjesztést. A törvényjavaslat szerint a devizahitelesek az év végéig kérhetik írásban, hogy bankjuk a következő három évben rögzített árfolyamon számítsa a törlesztőrészleteket. Svájci franknál ez 180, eurónál pedig 250 forintot jelent. Az árverezési és kilakoltatási moratórium csak fokozatosan szűnik meg július elsejétől. A harmincmillió forint alatti ingatlantulajdonosok újabb három hónap türelmi időt kapnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.