Kongresszus vitázik az MSZP jövőjéről

Rendkívüli kongresszust tart az MSZP június 18-án, ahol azonban – jelen állás szerint – személyi kérdésekről nem döntenének, csak megbeszélnék, ki milyen pártot szeretne. A kongresszus után pártszavazás lesz Gyurcsány Ferenc javaslata alapján. Mesterházy Attila pártelnök egy helyzetértékelő nyilatkozatában – minden bizonnyal Gyurcsányra utalva – azt mondta, baj van, ha valaki a mellékszerepből állandóan a bonvivánt akarja eljátszani.

TGM szerint. A Magyar Narancsnak írt hosszú elemzésében Gyurcsány Ferencről fejtette ki álláspontját Tamás Gáspár Miklós. A filozófus közölte, hogy nem szavazna egy Gyurcsány vezette pártra. Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy a politikus nem volt jó elnöke az MSZP-nek, és a párthoz az elvárható mértékben sem lojális. – Gyurcsány Ferenc politikájának téves és ártalmas alapelvei mellett szerintem technikai értelemben is csapnivaló miniszterelnök volt – írta Tamás Gáspár Miklós, aki szerint a politikus üzleti ügyei nem ízlésesek, nem rokonszenvesek és alig elviselhetők, bár vélhetően törvényesek. Ettől függetlenül a filozófus az aktív politikusok közül Gyurcsányt tartja a legtehetségesebbnek, aki személyesen TGM-nek csöppet sem ellenszenves. (MN)

Mesterházy Attila pártelnök javaslatára az MSZP belügyeiről és jövőjéről szóló viták korrekt és átlátható lezárásáért kongreszszust tartanak a szocialisták. – Itt a többség eldöntheti, milyen pártot akar – nyilatkozta a politikus, aki szerint ezt követően a többségi álláspontot mindenkinek tudomásul kell vennie. Az eseményen személyi kérdésekről nem döntenének, ott – miként azt Simon Gábor választmányi elnök elmondta – bizalmi szavazás sem lenne, amellyel megerősíthetnék a pártvezetést. Mesterházy közölte azt is, hogy először az alapkérdéseket kell tisztázni, és utána kell megtartani a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalíció platform (DK) által kezdeményezett pártszavazást. Az MSZP országos választmánya szombaton ennek megfelelően döntött arról is, a pártszavazást a június 18-i kongresszus után, június 22–28. között tartják meg.
*
Így az MSZP tagjai ekkor dönthetnek arról, hogy közvetlenül válaszszák-e a párt elnökét és a megyei elnököket. Eldönthetik, hogy az országos elnökség tagjainak, a megyei, választókerületi és helyi vezetőknek, valamint a választmány tisztségviselőinek is kötelező legyen-e az országgyűlési képviselők jövedelem- és vagyonnyilatkozatával megegyező tartalmú bevallást tenni, és azzal kapcsolatban a párt országos etikai és egyeztető bizottsága ellenőrzést folytathasson-e. Szintén a voksolás tárgya lesz, hogy adjon-e az MSZP a törvényi előírásoknál szélesebb nyilvános betekintést gazdálkodásába. A tagság arról is határozhat, egyetért-e azzal, hogy az MSZP-ben országos és megyei szinten csak egy választott párttisztséget tölthessen be valaki. A pártszavazás előtt az MSZP országos és helyi tagnyilvántartásait frissítik, nem teljesen tiszta ugyanis, hány tagja van az MSZP-nek.
Gyurcsány Ferenc szerint nagy siker, hogy az MSZP választmánya úgy döntött: csak a DK kérdéseiről tartanak pártszavazást. A volt miniszterelnök kijelentette: nem kíván az MSZP elnöke lenni, hanem meg akarja újítani a pártot. A politikus szerint a kezdeményezés nyomán kiderülhet, hogy hány aktív tagja van az MSZP-nek. Gyurcsány platformja fel is kérte az MSZP vezető testületeit, hogy buzdítsák részvételre a párt tagjait a pártszavazáson, mert ez „erkölcsi kötelességük”. Gyurcsány Ferenc szerint a pártvezetés nagyobb része azzal fog próbálkozni, hogy távol tartsa a tagokat a részvételtől. – Inkább nyomásgyakorlással, lebeszéléssel, szervezési trükkökkel próbálkozhatnak – fejtette ki álláspontját a volt kormányfő Facebook-oldalán, hozzátéve, ha kevesen mennek el, az az egész párt kudarca lesz.
A politikus sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva kijelentette, nincsenek személyes hatalmi ambíciói. Közölte, a pártbeli konfliktusokról nem szabad azt gondolni, hogy ezek Gyurcsány–Mesterházy- vagy Gyurcsány–Puch-viták. – Személyekről értelmetlen beszélni ebben a fázisban, nincs választási helyzet az MSZP-ben – tette hozzá.
Úgy tudjuk, a volt miniszterelnök a választmányi ülésen megint kapott kritikát, állítólag a vitában részt vevők kilencven százaléka bírálta őt többek között a közelmúltban bejegyzett Demokrata Párt miatt is. Mesterházy Attila pártelnök a Népszavának adott interjújában hasonlattal élve értékelte a helyzetet, s azt mondta, akkor van baj, ha valaki a „mellékszerepből állandóan a bonvivánt akarja eljátszani”. A politikus jelezte, ha ez hosszabb távon problémát okoz, akkor szólni kell az illetőnek, hogy keressen magának új színházat. Mesterházy a választmányban előadott beszédében hosszabban foglalkozott az Orbán-kormánnyal, amelynek tevékenységét szerinte hatalmi arrogancia, dilettantizmus, korábbi ígéreteinek megtagadása és megszorítások sora jellemezi. Kifejtette, a Fidesz „torz demokráciafelfogása” „parlamenti diktatúrát” eredményezett, azt feltételezik, hogy bármit megtehetnek, ideértve a visszamenőleges hatályú törvényalkotást és a szerzett jogok elvételét is. A kormány társadalompolitikáját perverznek nevezte, mondván, a gazdagokat még gazdagabbá, a szegényeket még szegényebbé teszi. A gazdaságpolitika zsákutcás, nem segíti a munkahelyteremtést.
A Gyurcsány Ferenc vezette platform egyébként szombati tisztújításán újraválasztotta vezetését. Így elnöke továbbra is Gyurcsány, alelnök Molnár Csaba és Vitányi Iván országgyűlési képviselő. Az új elnökség kiegészült Szabó Zoltán volt országgyűlési képviselővel, elnökségi tag még Avarkeszi Dezső volt igazságügyi államtitkár, Baracskai József országgyűlési képviselő, Bács Márton XI. kerületi képviselő, P. Szűcs Julianna, a Mozgó Világ főszerkesztője és Vadai Ágnes országgyűlési képviselő.