Nyugdíj helyett szociális ellátás jöhet

Csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, ha pedig az igénybe vevő munkaképes, megszüntethető az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás – döntött tegnap az Országgyűlés, elfogadva a Fidesz által kezdeményezett alkotmánymódosítást. A Ház este határozott az Alkotmánybíróság létszámának növeléséről is.

Nincs több pluszpénz. Az Országgyűlés tegnap döntött a képviselők javadalmazásáról szóló törvény módosításáról is. A szöveget Szijjártó Péter és Ágh Péter fideszes honatyák terjesztették a Ház elé. A módosítás lényege, hogy az a parlamenti képviselő, aki miniszterelnöki biztosi vagy kormánymegbízotti kinevezéssel is rendelkezik, kizárólag a képviselői alapdíjra jogosult; vagyis pluszjuttatásban nem részesül. Ráadásul választókerületi pótlékát is csökkenteni kell azzal az összeggel, amit a biztosi-megbízotti teendők után költségtérítésként kap.

A képviselők egyperces néma felállással emlékeztek meg a május végén elhunyt Mádl Ferenc köztársasági elnökről. „Magánemberként és politikusként a keresztény értékrend szerint élt. Azt vallotta, hogy ha egy ország tagjainak többségében dominálnak a pozitív erkölcsi értékek, akkor beszélhetünk erkölcsös nemzetről” – emelte ki emlékező beszédében Kövér László házelnök. Az ülésteremben a mindenkori köztársasági elnök asztalára egy nemzetiszínű szalaggal átkötött fehér rózsacsokrot és Mádl Ferenc fényképét helyezték el. A néhai államfő temetése ma délután fél ötkor lesz a Fiumei úti nemzeti sírkert 28-as számú parcellájában.

A fideszes Lázár János, Balsai István és Talabér Márta által benyújtott, korhatár előtti nyugdíjakat érintő előterjesztésről – a szocialisták kérésére – név szerint szavaztak a képviselők. A javaslatot végül 263 támogató vokssal, 108 ellenében fogadták el. A módosítások alapján a jövőben az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, s a módosítás rögzíti azt is, amennyiben az ellátást igénybe vevő munkaképes, meg is szüntethető. Az előterjesztés korábbi parlamenti vitájában a kormánypárti képviselők azt hangsúlyozták, hogy az 57 éven felülieknek garantálják a nyugdíjat, míg az annál fiatalabb, munkaképes és a rendvédelmi dolgozók kötelékébe tartozóknak vissza kell térniük a munka világába. Az elmúlt hetekben a kormány tárgyalóasztalhoz ült a fegyveres szakszervezetek képviselőivel, de megegyezés egyelőre nem született.
Az eddig kiszivárgott információk szerint a munkába való viszszatérés nem kötelező, hanem önkéntes jellegű lesz, de aki úgy dönt, hogy 57 éves (egyes hírek szerint 52 éves) korában élni kíván a kedvezményes nyugállományba vonulás lehetőségével, annak 65 éves koráig 16 százalékos személyi jövedelemadót kell majd fizetnie. A Századvég által május végén készített közvélemény-kutatás tanúsága szerint a megkérdezettek 69 százaléka nem tartja igazságosnak a rendvédelmi dolgozók nyugdíjazásának jelenlegi feltételeit.
Ha a parlament elfogadja a korhatár előtti nyugdíjak átalakítását lehetővé tévő alkotmánymódosítást, értelmét veszti a kormány és a rendvédelmi szakszervezetek további tárgyalása – mondta Harangozó Tamás a szavazás előtt. A Jobbik diszkrimináció miatt az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul, ha megvonják a rendvédelmi dolgozók nyugdíját – ezt már Bertha Szilvia írta tegnapi közleményében. Azt is hozzátette, abban az esetben pedig, ha az összes, öregségi nyugdíjkorhatár alatti nyugdíjat megvonják, pártja a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul jogorvoslatért.
A költségvetés kifejezett védelmét célozza az a döntés is, amely a büntető törvénykönyv módosításáról született. A tervezetet a kormány tette le a képviselők elé. A jogszabály nemcsak a magyar központi büdzsé, hanem az egyes állami alrendszerek, sőt az európai közösség kasszájának védelmére is kiterjed. Az eddig szétaprózott, minden visszaéléstípust külön-külön nevesítő rendelkezések helyébe egyszerűbb fogalmazás lép, így immáron az egységes „költségvetési csalás” kifejezést veszi alapul a szabályozás. Ez lehet például adócsalás vagy éppen a közpénz olyan felhasználása, amely nem az eredeti célnak felel meg. Büntetendő lehet a valós adatok meghamisítása, illetve elhallgatása is. A legsúlyosabb esetben tíz év börtönnel is sújtható az, aki költségvetési csalást követ el. Büntetendő lesz a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaélés is. Aki ilyesmit követ el, két évig terjedő szabadságvesztésre számíthat. A büntetés ugyanakkor korlátlanul enyhíthető, ha az eljárás alá vont személy a vádirat benyújtásáig megtéríti az okozott kárt.
Szintén tegnap döntött a Ház arról a törvénymódosító javaslatról, amelynek értelmében már idén szeptembertől 15 tagú lehet az AB. Az új tagokat július 31-ig kell megválasztania a parlamentnek, és eddig a határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával új AB-elnököt is választani kell.