Turistahívogató ferde tornyok

A korábbiaknál nagyobb hírverést csapna ferde tornyának öt németországi település – Suurhusen, Barstede, Midlum, Dausenau és Bad Frankenhausen –, hogy végre méltó versenytársa legyen az itáliai Pisának. A toscanai várost évente turisták százezrei keresik fel, hogy ferde harangtornya alatt fényképezkedjenek, míg az említett városok és falvak kevésbé népszerű idegenforgalmi célpontok.

Öt német kisváros és falu igyekszik versenyezni a világhírnévnek örvendő toscanai Pisával. A tengertől 7,5 kilométerre lévő, az Arno folyó két partján elterülő olasz város legismertebb látványossága az agyagos mocsárra és homokra épült ferde torony (Torre pendente di Pisa), amely idén nyáron is mágnesként vonzza a turistákat. A 3,97 fokos dőlésszöggel elhajló harangtoronyról viszont csak kevesen tudják, hogy a ferdeség ranglistáján nem az első helyet foglalja el. A német Alsó-Szászország tartományhoz tartozó, mindössze 1200 lelkes Suurhusen templomtornyának a hajlásszöge ugyanis 5,19 fokos, és ennek megfelelően tartja a Guinness-rekordot. A vörös nyerstéglákból felhúzott építmény 1450-ben készült el, azóta egészíti ki a templom főhajóját. Az égetett téglák technikáját a XII. században szerzetesek vitték magukkal Németalföldről. A Kelet-Frízföld nedves és tőzeges talaja a ferde falakkal ékeskedő házak, termek és tanyák eldorádója. Nem véletlen tehát, hogy további két település is megdőlt tornyaival igyekszik felhívni magára a figyelmet. Barstede harangtornya 6,16 fokkal tér el a függőlegestől. Midlum 1800 polgára pedig arra büszke, hogy a városkának a XIII. század közepén román stílusban, szintén nyerstéglából készült temploma rendelkezik a legferdébb harangtoronnyal, hiszen a balra elbillenő építmény dőlésszöge 6,74 fok. Hogy e csúcsteljesítményt csak kevesen ismerik, az elsődlegesen a presbitériumot vezető Udo Aalderks felelőssége, aki mindeddig nem vállalta a Guinness-könyv kérdőívének kitöltését. Jómaga ugyanis csak a helyi – úgynevezett plattdeutsch – nyelvjárás szóhasználatát ismeri. A midlumiak ambícióinak további körülmény is útját állja. Tornyuk magassága ugyanis mindössze 14 méter, és így csak 1,6 méterrel tér el az ideális vonaltól. Szakértők pedig amellett kardoskodnak, hogy ezt a tényezőt is figyelembe kell venni a ferdére sikerült építmények dőlésszöge mellett.
A kelet-frízföldi települések nem állnak egyedül az idegenforgalom fellendítését szolgáló versenyben. Rajnavidék-Pfalzban, a Lahn folyó menti Dausenau festői látképéből nem hiányozhat a középkori városfal védőtornya, amelyet egyre inkább a leomlás veszélye fenyeget, dőlésszöge 5,24 fok. Az építményt hosszú idő óta semmire sem használják, csupán a lábánál működik néhány vendéglő. Ennek megfelelően bukott el Dausenaunak a Guinness-szerkesztőkhöz benyújtott kérvénye, akik a tornyot elhanyagolt romnak minősítették.
A legjelentősebb turisztikai vonzerővel a thüringiai Bad Frankenhausen rendelkezik. Az 1382-ben, gótikus stílusban épült templom tornya, amelyet abroncsvasak stabilizálnak, 4,45 méterrel dől el a függőleges tengelytől. A felmérések szerint ferdesége évente két centiméterrel növekszik. Az 53 méterrel a világ egyik legmagasabb ferde tornyának megmentésére gyűjtés kezdődött, a várható költségek elérik az 1,7 millió eurót (450 millió forint).