Woody Allen mondta, hogy bármely nyelv teljesen szabad használatát száz százalékban támogatja. Bármely stílus lehet szép, bármely szó a megfelelő helyen csodákra képes. Való igaz, minden stílusnak megvannak a maga szabályai és szabálytalanságai. Az utca nyelve trágárabb, megengedőbb, radikálisabb, mint az akadémiai, ugyanakkor annak is megvannak a nyelvészeti helytelenségei. Ezek ellen harcolni is felesleges, a jobbító szándékú nyelvészek feladata nem is ebben van. Az általuk kezelendő probléma ott kezdődik, amikor a médiumokban szereplő, értelmiséget képviselő emberek veszik át és terjesztik a helytelen megoldásokat: a köznyelvben divatos, de nyelvészetileg meg nem engedhető kifejezéseket, szó- és igekötő-használatot. A helyes beszéd köpenye alatt elkövetett helytelenségek ugyanis már pongyolaságnak számítanak.
Szerencsére a felső középosztály egyre nagyobb érdeklődést tanúsít aziránt, mit hogyan szabályos mondani. Ha nem is kimondottan a nyelvészet kérdései érdeklik, ráébredőben van arra, hogy egzisztenciális érdeke a helyes és megfelelő stílus és beszéd elsajátítása. Többek között számukra és a médiaszereplők számára ajánlott Benyhe János posztumusz tárcagyűjteménye, a Ráadás dohogó című munka.
A szerző műfordító, publicista és irodalomtörténész volt, öt évig Magyarország brazíliai nagykövete. Nyolcvannégy éves korában, 2010. október 23-án hunyt el. Váratlanul megállt a szíve. Kilenc évig írta Dohogó című nyelvészeti-társadalmi-stilisztikai tárcasorozatát a Heti Válaszba. Rövid írásai hol széles körben elterjedt nyelvi „tünetekre” hívják fel a figyelmet, hol itt-ott látott kiírások helytelenségére, bizonyos (akár mára kiveszett) kifejezések eredetére, hol csupán eszmefuttatások, amelyeket hétköznapi dolgok indítottak el. Benyhe magát gyalog-nyelvápolónak nevezte, célja az volt, hogy stílusok, szleng, szabad nyelvhasználat ide vagy oda, de mindenki ismerje a „normát”, amelytől eltér.
A Kortárs Kiadó 2005-ben kötetben jelentette meg első százötven tárcáját Dohogó címmel, majd 2008-ban jött a második rész, az Új dohogó. A most megjelent harmadik kötetet Benyhe Jánosnak már nem maradt ideje sajtó alá rendezni. Tekintsük ezt szellemi hagyatékának!
(Benyhe János: Ráadás dohogó. Kortárs Kiadó, Budapest, 2011. Ára: 2600 forint)
Mi lehet az az állítólagos hangfelvétel, amelytől Magyar Péter retteg?