Elfogyhatnak a magyar malmok

A magyar malomipari vállalkozások rovására terjeszkednek a külföldi kézben lévő cégek, amelyek – tőkeerejüknél fogva – könnyen a hiteltörlesztéssel bajlódó hazai malmok fölé kerekednek. Bár egyelőre két nagy magyar malomipari vállalat állja a sarat, s modern technológiával még exportra is képes, azért vannak, akik attól tartanak, hogy a cukoripar sorsára juthat az ágazat.

Módosítanák a szabályokat. A haszonbérletet, a családi gazdaság fogalmát és a földalap pályázat nélküli földvásárlást is szabályozná az a több földügyi törvényt egyszerre módosító javaslat, amelyet tegnap nyújtott be a T. Háznak az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Az előterjesztés részleteiről a távirati iroda tájékoztatott. Az indítvány egyebek közt kimondja, hogy a Nemzeti Földalap csak versenyeztetéssel adhatna el földet. Az indítvány emellett gátat vetne az elővásárlási, az elő-haszonbérleti jog kétséges alkalmazásának is. Az utóbbi időben ugyanis elterjedt az a gyakorlat, hogy akinek a földre elővásárlási vagy elő-haszonbérleti joga volt, nem vett részt a földalap pályázatán, ehelyett az eljárás győztesével szemben érvényesítette jogát. A javaslat támogatná a családi gazdaságokat, ugyanis előírná: a gazdálkodó halála esetén a testvér is továbbvihetné a gazdaságot. Szintén új szabály lenne, hogy a kisajátítással állami tulajdonba került földet a Nemzeti Földalapba kell helyezni. Ennek az a magyarázata, hogy természetvédelemre, vízgazdálkodásra és erdőtelepítésre is kisajátítható a föld. A mezőgazdasági bizottság sürgős tárgyalást kért a parlamenttől, a módosításokat augusztus elsejével kívánja hatályba léptetni.

A magyarországi malomiparban egyre kisebb a hazai kézben lévő vállalkozások száma, miközben a nemzetközi vállalkozások tőkeerejüknél fogva a kilencvenes évek vége óta jelentősen és fokozatosan előretörtek – mondta lapunknak Lebovics József. A Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az olyan nagyvállalatok, mint a Cerbona, a Cornexi és a Szabolcs Gabona eltűnésével az elmúlt két évben gyengült igazán jelentősen a nagy múltú magyar malomipar.
Így ma már a két malommal Hajdúnánáson és Berettyóújfalun őrlő, s a hazai lisztfelhasználás tizedét adó Hajdú Gabona mellett csak a Sikér Zrt. maradt talpon a magyar cégek közül, mellettük csak kisebb malmokat találunk magyar kézben.
A legnagyobb problémának a szakember azt tartja, hogy míg a jellemzően német és osztrák tulajdonú magyarországi malmok minden különösebb probléma nélkül fejlesztenek, s régi itteni malmok felvásárlásával vagy zöldmezős beruházásban telepítik a legmodernebb, korszerű technológiát az anyavállalat tőkéjéből, addig a hazai vállalkozásoknak az önerő és az esetleges pályázati támogatás mellett jelentős hitelt is fel kell venni, hogy lépést tartsanak e cégekkel. Ez nem jelent megoldhatatlan problémát, hiszen a Hajdú Gabona például minőséget gyárt, ezért termelésük negyede külföldön talál gazdára. Tény ugyanakkor, hogy míg a külföldi kézben lévő vállalkozások tőkeerejüket folyamatosan növelik jövedelmükből, addig a hazai kézben lévő malmok haszna szinte teljes egészében elmegy arra, hogy a hitelek törlesztőrészleteitegyenlítik ki.
Kérdésünkre, miszerint nem várható-e, hogy a cukoriparhoz hasonló helyzet alakul ki a malomiparban, a szakember kifejtette, attól még messze vagyunk, hogy teljesen külföldi tulajdonba kerüljön az iparág, azonban semmiképpen sem lenne elfogadható, ha ezek aránya tovább növekedne.
Hasonlóképpen vélekedik Lakatos Zoltán is, a Gabonaszövetség elnöke. A stzakember, aki a Debrecen Televíziónak nyilatkozott, kijelentette: amennyiben az összes magyarországi malom külföldi tulajdonba kerülne, akkor az ország elveszítené a kontrollt a gabona- és a lisztárak fölött.
Ugyanakkor azonban már az is gondot jelenthetne, ha többségbe kerülnének a hazai malomiparban a külföldi vállalkozások. Ez azért lenne elfogadhatatlan, mert onnantól nemcsak az okozhatna problémát, hogy kevésbé lehet szabályozni a búzaárakat, de az is kérdésessé válna, milyen búzából őrölnek a malmok. Mert a tények azt jelzik, hogy a magyar tulajdonban lévő malmok tisztességből is a helyi gazdák terményét igyekeznek felhasználni – jelentette ki az elnök.