Habsburg Ottó, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó trónörököse 1912. november 20-án született az alsó-ausztriai Reichenauban. Apja az 1916-ban megkoronázott IV. Károly (osztrák császárként I. Károly), anyja Zita pármai hercegnő, keresztapja pedig Ferenc József volt.
Az első világháború elvesztése után, 1918 novemberében Ausztria köztársaság lett, 1919-ben törvény mondta ki a dinasztia azon tagjainak száműzetését és vagyonuk elkobzását, akik nem mondtak le trónigényükről. Ottó apja a magyar koronáról 1918. november 13-án mondott le, majd november 16-án a Nemzeti Tanács kihirdette a köztársaságot. Az uralkodó 1921-ben két sikertelen kísérletet is tett Magyarországon a restaurációra, ezután az antant Madeirára száműzte a családot, ahol Károly 1922-ben meghalt. Örököse az elsőszülött Ottó lett. – Édesapám a Szent Korona szolgája volt, arra esküdött fel, és minden cselekedetében az vezette, hogy megfeleljen esküjének – nyilatkozta édesapjáról. Nem sokkal Károly halála után a család a baszkföldi Lequetóban telepedett le, ahol Ottót osztrák és magyar tanárok tanították, és a horvát nyelvet is elsajátította. 1929-ben Belgiumba költöztek, ahol a leuveni egyetemen tanult állam- és társadalomtudományt.
*
A második világháború idején nagyrészt az Egyesült Államokban, Belgiumban, Franciaországban élt. Hazafiként tiltakozott az Anschluss – Ausztriának a hitleri harmadik birodalomba való bekebelezése – ellen, és szembefordult a nácizmussal, több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából. Ausztria mégis csak 1966-ban engedte be, miután 1961-ben lemondott minden trónigényéről, és vállalta, hogy nem folytat politikai tevékenységet.
Habsburg Ottó igazi européer volt, lelkes szószólója az egységes Európa gondolatának. Harmincegy éven át volt elnöke a Páneurópai Uniónak, majd haláláig tiszteletbeli elnöki tisztségét töltötte be. A szervezet működéséről így nyilatkozott: „A Páneurópai Unió nemcsak a szocializmust és a nacionalizmusokat utasítja el, hanem azt a sekélyes, ateista humanizmust is, amely sajnos egyre több európai nemzetben nyer talajt. Mint ahogy a test nem létezhet lélek nélkül, úgy Európa sem létezhet eszmeiség nélkül. És csak egy eszme létezik, amely nélkül a földrész múltja összeomlik, ez pedig a kereszténység.” Habsburg Ottó a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek, 1989-től a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának elnökeként egyik szervezője volt a magyar–osztrák határon rendezett 1989. augusztusi páneurópai pikniknek. Ezzel kapcsolatban később így beszélt: „Nagyon szeretek együtt dolgozni a magyarokkal. Nemcsak azért, mert egy vagyok közülük, hanem azért is, mert a magyarok elsősorban hazafiak, nem pedig pártemberek.”
A tegnap elhunyt Habsburg Ottó négy ország – Németország, Ausztria, Horvátország és Magyarország – állampolgára volt. Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Hét nyelven csaknem 30 könyve jelent meg történelmi, politikai és társadalompolitikai témákban, többek között őséről, V. Károly császárról.
Habsburg Ottó példás családi életet élt, 1951-ben vette feleségül Regina szász-meiningeni hercegnőt, aki tavaly halt meg. Öt lányuk és két fiuk született, a család 1954-től a München melletti Pöckingben lakott. Leszármazottai a világ különböző részein élnek, Spanyolországtól Svédországon át egészen Örményországig, közülük Habsburg György magyar állampolgár, a Magyar Vöröskereszt elnöke.
Habsburg Ottó földi maradványait július 16-án a bécsi kapucinusok templomában, a szívurnát szűk családi körben a pannonhalmi apátságban helyezik örök nyugalomra.
Tisztelgés a parlamentben. Egyperces néma felállással emlékeztek tegnap a képviselők Habsburg Ottóra, akiről Kövér László házelnök többek között elmondta: támogatta az európai integrációt, több száz előadást tartott az Egyesült Államokban az ’56-os magyar forradalomról, és a páneurópai piknik szervezőjeként mintegy 700 keletnémet Nyugatra jutásához járult hozzá. (MTI)
origo.hu
Menczer Tamás: Elég bátor vagy, Peti? - videó
