Járai szerint mellébeszél az MNB

Több olyan szerződést kötött a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely jogszabálysértő lehet – mondta Járai Zsigmond, a jegybank felügyelőbizottságának elnöke tegnap egy országgyűlési bizottsági ülésen. Simor András, az MNB elnöke ígéretet tett a képviselőknek, hogy eljuttatja hozzájuk a szóban forgó dokumentumokat, amelyeket – mint mondta – az ügyészség is vizsgál.

Nagy Vajda Zsuzsa
2011. 07. 14. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Olyan jogszabálysértések történtek a Simor András által vezetett Magyar Nemzeti Banknál, amelyek kivizsgálását az ügyészségre kell bízni – hangsúlyozta a számvevőszéki és költségvetési bizottság ülésén tegnap Járai Zsigmond, az MNB felügyelőbizottságának elnöke. Mint mondta, a jegybank a függetlenség mögé bújva olyan intézkedéseket hozott, amelyek a társadalmi elvárásoknak nem felelnek meg, nem gazdálkodott megfelelően, s mindez szerepet játszott a központi pénzintézet tavalyi 40 milliárd forintos veszteségében. – A döntések számos esetben megalapozatlanok, az MNB elnöke egy személyben határoz – tette hozzá Járai Zsigmond. A vizsgálódó testület elnöke arra is kitért, hogy észrevételeikre az MNB „értelmetlen mellébeszéléssel, másra mutogatással reagált”, a felügyelőbizottság kéréseit nem vette figyelembe, nem vonta vissza például tavaly decemberben az egyik jogszabálysértőnek ítélt tendert. – Az MNB mély válságban béreket növelt, arculatváltásba fogott, gépkocsikat szerzett be, külsős kommunikációs tanácsadót foglalkoztatott havi 1,8 millió forintért, akinek ezért a fizetésért mindössze havi tíz órát kell a jegybankban töltenie, de olyan hónap is volt, hogy csak hat órát tartózkodott bent – mutatott rá a felügyelőbizottsági elnök. Ez utóbbi esetben például felmerül a fiktív szerződés gyanúja, ugyanis a mai napig nem mutatták be azokat az e-maileket, amelyek a tanácsadó által elvégzett munkát igazolják.
A felügyelőbizottság igen súlyos megállapításaira való tekintettel Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke azt kérte, hogy az MNB juttassa el a testülethez a felügyelők által kifogásolt hat pályázati kiírást és szerződést a teljesítési igazolásokkal együtt. Az alelnök látni kívánja a dokumentumokat Braun Róbert elnöki tanácsadó szerződésével és az arculatváltással kapcsolatban is. – Tarthatatlannak gondolom, hogy egy nem piaci elvek szerint működő intézmény, ráadásul jogilag aggályos módon 2007 óta egymilliárd forintot is meghaladó értékben írt ki kommunikációs tendereket – fogalmazott Szijjártó Péter.
– A kért dokumentumokat természetesen eljuttatjuk a bizottsághoz. Ezek a szerződések elő vannak készítve, ugyanis nemcsak a fel-ügyelőbizottság, de a számvevőszék és az ügyészség is foglalkozik velük – jelentette ki a meghallgatáson Simor András. Mint mondta, a jegybank a felügyelőbizottság kritikáit pontról pontra megcáfolta, és eljuttatta a dokumentumot az Országgyűlés elnökéhez. – Az MNB gazdálkodása példamutató Magyarországon a közszféra számára – hangsúlyozta Simor. A mesés vezetői fizetésekkel kapcsolatos kifogásokra úgy reagált, hogy nem kívánják a „legjobb embereik” keresetét mérsékelni, az egy főre jutó bérköltség azonban jelentősen csökkent vezetése alatt. – A jegybank devizatartalékai azért növekedtek, mert az elemzések az igényszint emelkedését mutatták. Ha valaki nem tudja a piacon a forintot devizára váltani, az MNB-nek kell helytállni – hangsúlyozta Simor arra a képviselői kérdésre, amely szerint a tartalékok megnövelése 36 milliárd euróra a spekulánsok érdekeit szolgálja. A jegybankelnök nem cáfolta azt az állítást, hogy a magyar fogyasztó fizeti meg az árát annak, hogy egy hivatalos és egy „bekerülési árfolyamot” is használ a központi pénzintézet, amelyek között 14 forintnyi is volt a különbség.
Róna Péter, a felügyelőbizottság egyik tagja a képviselőket arról tájékoztatta, hogy szeretnék, ha hatáskörüket kiegészítenék, és vizsgálhatnák a monetáris döntéshozatal mögött álló folyamatokat is. – A felügyelők feladata
az, hogy a tulajdonos, a magyar állam „szemei és fülei” legyenek, s azt is ellenőrizhessék, hogy az MNB milyen mértékben támogatta a kormány gazdaságpolitikáját – mondta Róna. – Tovább kellene lépnünk, s vizsgálnunk kellene az MNB kamatpolitikáját is, amely meggyőződésem szerint nem volt helyes. A magas ráta olyan óriási pénzkivonást okozott az országban, amelynek hátrányait mindenki érzi – emelte ki az egyik honatya. Az angol és a cseh jegybankot hozta fel követendő példának, amely az MNB-vel szemben „nem spekulatív módon” közelíti meg a kérdést, például a munkahelyek fenntartására nagyobb hangsúlyt helyez.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.