Kevesebbet költünk

Kevesebbet vásároltak a családok idén áprilisban, mint egy évvel korábban. Hiába maradt több pénz az emberek zsebében az adóváltoztatások miatt, sokan inkább vésztartalékot képeznek a többletbevételükből, és nem költik el azt. Mások azért nem tudnak többet vásárolni, mert a törlesztőrészletek kifizetése után már nem sok marad a tárcájukban. Az év második felében javulhat a helyzet az elemzők szerint.

Változás a második fél évben. A Kopint–Tárki Konjunktúraintézet munkatársai úgy gondolják, az év második felében az emberek jobban megpakolják majd a bevásárlókosaraikat. A gazdaságkutató legfrissebb jelentésében az áll, hogy idén a bruttó nemzeti össztermék növekedése elérheti a három százalékot. Ez a prognózis szinte megegyezik a kormány terveiben szereplő 3,1 százalékkal. Palócz Éva, a Kopint–-Tárki vezérigazgatója az előrejelzés legsúlyosabb kockázatának a háztartások fogyasztásának, illetve a lakossági megtakarítások alakulását tartja. A Kopint–Tárki idén a háztartások reáljövedelmének 4-5 százalékos növekedésével számol, a családi kedvezmény nélkül azonban ennek mértéke csak mintegy 2 százalék körül alakul. – Reálbér- és reáljövedelem-növekedés annak ellenére lesz idén, hogy a foglalkoztatásban nem várható javulás – mondta Palócz Éva az MTI-nek.

Bár valamivel több pénzt hagyott a lakosság a boltokban idén áprilisban, mint egy évvel korábban, ha a nyitvatartási napok számát és az áremeléseket is figyelembe vesszük, akkor az derül ki, hogy 1,3 százalékkal visszaesett a fogyasztás tavaly áprilishoz képest. A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy áprilisban 644 milliárd forintnyi árut adtak el az üzletek, az első négy hónapban pedig 2273 milliárd forint volt a forgalmuk. Ez utóbbi összeg fél százalékkal kisebb az egy évvel korábban mértnél.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a családok elsősorban azért nem vásárolnak többet, mert az élelmiszer és az üzemanyag ára jelentősen megemelkedett az elmúlt hónapokban. Élelmiszerre áprilisban 292 milliárd forintot költöttünk a tavalyi 265 milliárd forinttal szemben, ami önmagában ugyan tíz százalék emelkedést jelent, de ezért az összegért csupán három százalékkal kaptunk több árut. Hasonló a helyzet az üzemanyagnál is: az áprilisi 120 milliárd forintos vásárlás 16 milliárddal több a tavalyinál, mégsem kaptunk több benzint ezért a pénzért. Az OKSZ szerint az idén hullámzóan alakul majd a fogyasztás. Az élelmiszerár valószínűleg nem nő jelentősen, ezért e téren javulásra számítanak a szakemberek. A személyi jövedelemadó (szja) változásai – amelyek a kormány számításai szerint az idén 400 milliárd forinttal több pénzt hagynak az emberek zsebében – szintén a fogyasztás élénkülését vetítik előre.
Persze ez akkor érvényes, ha a családok hajlandók lesznek elkölteni az adóváltozásokból származó többletbevételüket. Egyelőre azonban úgy tűnik, a lakosság zöme inkább igyekszik minél több pénzt félretenni, így az a több mint százmilliárd forint, amennyivel több pénzük lett az embereknek az szja-változások miatt, a boltok kasszái helyett a megtakarításokban landol. Az OTP Bank megbízásából készült kutatás szerint a pluszbevételekből a családok 43 százaléka tesz félre többet, mint korábban.
A felmérés szerint nemcsak azért nem marad pénzük az embereknek vásárlásra, mert inkább vésztartalékot képeznek az adóváltozások miatt náluk maradt forintokból, hanem azért, mert a jövedelmük jelentős részét viszik el a törlesztőrészletek. Jelenleg ugyanis a magyar lakosság a bevételeinek 13 százalékát fordítja adósságtörlesztésre. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a svájci frank utóbbi hónapokban tapasztalt erősödése sem tesz jót a fogyasztásnak, hiszen ezáltal növekednek a devizahitelesek terhei , így kevesebb jut vásárlásra. A szakember szerint a nyugdíjpénztári reálhozamok augusztusi kifizetése hozhat némi élénkülést a fogyasztásban, emellett az év vége felé a javuló foglalkoztatás is segítheti a vásárlóerő lassú magára találását.
Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője a távirati irodának elmondta: meglepetést okozott az áprilisi adat, mivel éves összevetésben 0,2 százalékos forgalombővülést vártak. A szakember úgy vélekedett: az szja-csökkentésnek nem volt érdemi hatása a fogyasztásra. Az év második felében lökést adhat a fogyasztásnak a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése, de ez csak egyszeri hatás lesz. Jövőre pedig a devizahitelesek által igénybe vehető árfolyamrögzítés járulhat hozzá kis mértékben a fogyasztás bővüléséhez. A lapunknak nyilatkozó szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a lakossági fogyasztás gyengélkedése az állam áfabevételeire is hatással van, vagyis kisebb fogyasztás mellett kevesebb bevétel érkezik a költségvetésbe.