Közösségi pénzzel a visszatérő válságok ellen

Az európai és az amerikai adósságválság megmutatta, hogy a bankrendszer monopóliumaként működő pénznyomtatás ideje leáldozott. Amióta a dollár aranyfedezete közel ötven évvel ezelőtt megszűnt, lényegében fedezet nélkül gyártanak pénzt az Egyesült Államokban és az euróövezetben, ami a jelenlegi adósságválság egyik legfőbb oka – hangzott el a minap Budaörsön megrendezett nemzetközi konferencián, ahol a helyi pénzek válságcsökkentő szerepét vették górcső alá a téma hazai és nemzetközi szakértői.

Hazánkban még gyerekcipőben jár a bevezetése, de a banki rendszer mellett működő pénzhelyettesítő eszközöket világszerte ma már több mint 110 millióan használják. A legismertebb, egyben a legsikeresebb modell a svájci WIR-rendszer (Wirtschaftsring, gazdasági kör), amely több mint hetven éve, 60 ezer helyi vállalkozás összefogásával prosperál. A lokális elszámolási modellek Latin-Amerikában már kormányszinten is működnek, Brazíliától kezdve Uruguayig, utóbbi országban az adókat is ki lehet egyenlíteni. A pénzhelyettesítők kibocsátója nem az adott ország jegybankja, hanem az a helyi közösség, amely ezt az eszközt használja, így egy globális pénzügyi válság az adott régiót kisebb mértékben érinti. Mindez a minap Budaörsön megrendezett nemzetközi pénzügyi konferencián hangzott el, ahol a téma rangos szakértői számoltak be a pénzhelyettesítő eszközök bevezetésének lehetőségeiről.
A fórumon előadást tartott Varga István, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja, aki a vidékfejlesztési stratégiát segítő pénzhelyettesítő eszközökről szólva kifejtette: a vidék felemelkedéséhez finanszírozási hátteret kell teremteni, ebben többek között a re is lehet támaszkodni. A jelenlegi pénzrendszerrel kapcsolatban elmondta: a pénz előnyös hatása az értékmérés és a cserélhetőség, másodlagos hatása a felhalmozhatóság, az önreprodukáló képesség, ami végső soron a spekuláció alapja, de a pénz politikai funkciót is ellát, amikor hatalmi erőt ad valakinek. Varga szerint a jelenlegi értékmérőknél a pénz másodlagos szerepe felülkerekedett az eredeti funkciókon, ez áll a jelenlegi működési gondok hátterében. Hangsúlyozta: nem kell „szétrúgni” a jelenlegi rendszert, hanem pénzhelyettesítő modellt kell mellérendelni, amely egy másik elszámolási rendszeren nyugszik, a helyi gazdaságot élénkíti, és – mivel csak zárt körben használható fel – a profitot sem lehet kivinni az adott térségből. Jó példa erre a soproni kékfrank, amely több mint egy éve sikeresen működik helyi pénzhelyettesítő eszközként. A kékfrankot meghonosító Perkovátz Tamás, a Ha-Mi Összefogunk Szövetkezet elnöke előadásában hangsúlyozta: a csereeszközöknek annak a közösségnek a kezében kell maradnia, amelyik használja. Perkovátz Tamás kezdeményezése alapján a közeljövőben megkezdődhet a mosoni korona és a rábaközi tallér bevezetése is. A pénzhelyettesítő eszközök szükségességéről szólva Drábik János jogász, újságíró arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi szektor ma háborúban áll azzal a termelőszektorral, amely a többletértéket létrehozza, utóbbi lefölözésére azonban a pénzügyi szektor tart igényt. Ennek hatására a termelés zsugorodni kezd, és helyét átveszi a spekulációs pénzteremtés. A fedezetlen pénznyomtatással kapcsolatban leszögezte: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt elnöke, Dominique Strauss-Kahn tett lépéseket a dollár vezető szerepének gyengítésére, és helyette egy aranyfedezetű közös valutarendszert ajánlott, sokan ezért is sejthetnek tudatos lejárató kampányt a leváltása körülményei mögött.
– A helyi pénzhelyettesítő eszközök jogilag nem számítanak pénznek, közgazdaságilag azonban igen – fogalmazott lapunknak Vezér-Szörényi László közgazdász, pénzügyi szakértő, rendszermérnök, aki a helyi pénzek bankkártyás, internetalapú piacépítő struktúráját tudja kialakítani azon önkormányzatok számára, amelyek papíralapú helyett elektronikus megoldást szeretnének. A szakember a helyi pénzek egyik legfontosabb funkciójának nevezte a kis- és középvállalkozások tőkehelyzetének javítását, amelyek a helyi pénzhelyettesítők révén sokkal olcsóbban juthatnak hitelhez, mint a bankoktól. – A globális pénzügyi rendszertől is egyre jobban függetlenítheti magát az adott vállalkozói közösség, illetve önkormányzat, ha saját elszámolórendszer kiépítése mellett dönt – tette hozzá.