Offshore-ügy: tovább élhet az amnesztia

Meghosszabbítaná és kiterjesztené az offshore-adóamnesztiát egy törvényjavaslat. Az indítványhoz – amelyről tegnap lapzártánk után szavaztak a képviselők – az utolsó pillanatban is érkezett módosítás.

Jakubász Tamás
2011. 07. 14. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Napok óta szakmai és politikai viták övezik az offshore-vagyonok hazahozatalával kapcsolatos legújabb javaslatot. Az indítványról – amelyet Rogán Antal, a Fidesz képviselője nyújtott be június közepén – tegnap, lapzárta után szavaztak a képviselők. A szöveg az utolsó pillanatig formálódott.
A terjedelmes előterjesztés voltaképpen két nagyobb részre osztható. A javasolt rendelkezések egyik csoportja a tavaly elfogadott offshore-amnesztia szabályt módosítaná. Egyrészt lehetővé tenné, hogy a külföldi adóparadicsomokba menekített vagyonokat – 2011 utolsó napja helyett – 2012 végéig hozhassák haza az offshore-üzletemberek: a kedvezményes, tízszázalékos adó megfizetésének fejében az adóhivatal és az igazságszolgáltatás nem firtathatná a pénz eredetét. Az indítvány emellett az eddigihez képest szélesebb körben adna módot arra, hogy offshore cégeiket itthon bejegyzett társaságokra váltsák a magyar vállalkozók. – A törvényjavaslat adóügyi és büntetőjogi mentességet kínálna azoknak a magánszemélyeknek és vállalatoknak, akik, amelyek kiiktatnák offshore társaságukat – fogalmazott lapunknak a KPMG adótanácsadó társaság igazgatója. Nink Gabriella folytatta: az új passzusok azt is támogatnák, hogy a magyar polgárok vagy az itthon bejegyzett cégek ingatlanokat, vagyontárgyakat, üzletrészeket is átvegyenek offshore társaságoktól. A szakember példaként elmondta: jelenleg számos honi társasház áll offshore cég tulajdonában, s mivel az ilyen vállalkozások tulajdonosi háttere alig ismerhető meg, szinte lehetetlen az elmaradt közműdíjak behajtása vagy az, hogy a lakók érvényesítsék a társasházzal szemben felmerülő esetleges kártérítési vagy más típusú igényeiket.
Az eredeti javaslat másik fontos, éles vitákat kiváltó eleme egy korábbi szabályt törölne el. A kezdeti elképzelések szerint megszűnő passzus akkor is adófizetésre kötelezi a honi offshore cégek tulajdonosait, ha az érintettek a külföldi vállalkozásukból nem vették ki a nyereséget, a vagyont. A KPMG igazgatója szerint a szabály eltörlése arra sarkallná a magyar vállalkozókat, hogy pénzüket külföldre vigyék.
Az indítványnak ezt a pontját a baloldali ellenzék élesen támadta. Scheiring Gábor, az LMP képviselője például a miniszterelnöknek írt nyílt levelet, amelyben rögzítette: az előterjesztés az offshore lovagokat, az adóelkerülőket támogatja. A zöldpárt politikusa módosító indítványt is előterjesztett, amelyben javaslatot tett az offshore-vagyonokat megadóztató passzus fenntartására. Tegnap délután a parlament alkotmányügyi bizottsága a zárószavazás előtt nem sokkal szintén ebben a kérdésben nyújtott be módosító javaslatot. Ennek értelmében a pénzek adóparadicsomba vándorlását megakadályozó szabály tovább él. A paragrafusokat csak azoknak nem kell figyelembe venniük, akik élnek a tavaly elfogadott és az idén módosított – a külföldre menekített summákat hazacsalogató – offshore-amnesztia szabállyal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.