Évekkel ezelőtt a házunkat azért vettük meg, mert saroktelken állt, és az akkori szabályozási terv szerint lehetőségünk lett volna arra, hogy még egy épületet melléhúzva a gyerekeink is lakáshoz jussanak. Ők azóta felnőttek, így a ház bővítése pár éve aktuálissá is vált, ám azzal kellett szembesülnünk, hogy a kerület időközben változtatott a szabályozási terven. Hiába hatalmas a telek, csak kevesebb lakás építhető rá, és a bővítést sem lehetne úgy megoldani, mint ahogy azt terveztük. Az önkormányzatnál ma már ráadásul azt mondják, hogy a szabályozás enyhítése kizárt. Amikor ezt megtudtuk, úgy döntöttünk, hogy eladjuk a házat. Ekkor tudtuk meg a közvetítőtől, hogy a változás miatt ingatlanunk értéke a válságtól függetlenül is csökkent, és ma már lényegesen kevesebbet ér, mint gondoltuk – meséli olvasónk, akinek egy fővárosi ingatlan esetében szembesült a problémával.
– Ez az eset, ha ritkán is, de előfordul, tenni pedig nem lehet ellene – szögezi le megkeresésünkre Beák Attila ingatlanértékelő. – A rendeletmódosítások által kiváltott áresések mértéke persze minden esetben attól függ, hogy azok az építést mennyire korlátozzák. A példa kedvéért sarkítsuk kicsit a kérdést: az a telek éri a legtöbbet, amelyik száz százalékban beépíthető, és azért adják a legkevesebbet, amire semmi nem húzható föl. A két véglet közt ugyanakkor hatalmas árkülönbség lehet.
Az ingatlanok értékére az is hatással lehet, hogy az önkormányzatnál egy időben több szabályozáson változtatnak-e, vagy csak egyen. – Ha például a korábban négylakásos társasház építésére alkalmasnak tekintett telkek beépíthetőségét leveszik kétlakásosra, akkor a telek – vagy a rajta álló régebbi építésű családi ház – árának esése gyakorlatilag biztosra vehető. Az árcsökkenés mértéke ugyanakkor attól is függ, hogy a lakásszám csökkentése mellett az önkormányzat a telek területének beépíthetőségi százalékát és szintterületi mutatóját is módosítja-e. Feltételezhetően igen, ami azt jelenti, hogy az ingatlan értéke pusztán emiatt nagyjából 20-30 százalékot is eshet.
Arra is van példa, hogy az önkormányzati döntések nemcsak a kertvárosi telkek és családi házak, hanem a belvárosi társasházi lakások tulajdonosainak életére is hatással vannak. – A főváros hatodik kerületében arra is van példa, hogy a városrész korábban épült házai a mai szabályozás szerint már eleve túlépítettnek minősülnek. Ezen épületek tetőterét már nem engedik beépíteni – ami viszont lehetetlenné teszi az épületek felújítását – mondja Beák Attila, hozzátéve azt, hogy ennek oka az, hogy a társasház lakói csak a közös tulajdonban lévő tetőtér értékesítéséből tudnák fedezni a renoválás költségeit.
Németh Zoltán László ingatlanjogász e kérdéssel kapcsolatban leginkább azt hangsúlyozza, hogy a tulajdonosok ilyen esetekben gyakorlatilag tehetetlenek. – Semmit sem lehet tenni, mert az önkormányzatok a rendezési tervet bármikor megváltoztathatják. Ilyen esetekben egyedül arra van mód, hogy az új tulajdonos a vásárlást megelőzően érdeklődik az önkormányzat terveiről, és ha szükségesnek látja, a vásárlás pillanatában elvi építési engedélyt is kér, amire a későbbiekben változtatás esetén is tud hivatkozni. Arra ugyanakkor nincs garancia, hogy mindez elegendőnek bizonyul, ráadásául ilyen esetekben az önkormányzatok kártalanítási kötelezettsége is kérdéses – szemben például a kisajátítással.
origo.hu
Medvét láttak Hajdú-Biharban
