Mintha felkavarodott volna az őszi választások közeledtével a belpolitika állóvize. Vlagyimir Putyin meghirdette a népfrontot, közben pedig sokak szerint a Kreml irányításával átalakult a liberális Igaz Ügy pártja. Mivel magyarázza ezt a mozgást?
– A mai pártrendszer Oroszországban még csak húszéves, s ez ebben az esetben rövid idő. Így aztán természetes jelenség, ha közben változik, némileg átalakul.
– Sokak szerint éppen a hatalmi párt népszerűségének esése áll a háttérben. Egyetért ezzel?
– Az Egységes Oroszország bázisán alakuló népfront reakció arra, hogy a pártrendszer nem fedi le a társadalmat. A tagság mindössze néhány milliós, s sokakat nem tud megszólítani. Szélesíteni kell tehát a bázist. A meghirdetett mozgalom egyfajta káderlift, pártok feletti koalíció a társadalommal. Azt a választói akaratot is jól tükrözi, hogy az oroszok az egységre, s nem a megosztottságra szavaznak.
– S mit szól az Igaz Ügy pártjának megjelenéséhez? Több elemző szerint is átveheti a régi-új alakulat az Igazságos Oroszország helyét a pártrendszerben. Milyen eredményt vár a pártjától?
– Az Igazságos Oroszország már bizonyított. Továbbra is van igény a szociális háló erősítésére, ezért nem féltem a pártot, amely megtartja, sőt erősíti is a pozícióit. Ami pedig az Igaz Ügyet illeti, a korábban tisztán liberális párt felvett néhány baloldali jegyet, s meglátjuk, mi lesz ebből. Az új pártok megjelenése, mások erősödése egyébként új impulzust adhat a rendszernek.
– Sokak szerint az Igaz Ügy átalakulása mögött Dmitrij Medvegyev áll, s megerősödésével a két hatalmi párt formálódhat. Az egyik élén Putyinnal, míg a másik frontembere Medvegyev lenne. Teljesen kizárja azt a forgatókönyvet, hogy a tandem két tagja egymással szemben méresse meg magát a tavaszi elnökválasztáson?
– Ez a két politikus döntése lesz, s nem lenne korrekt, ha ezt idő előtt kommentálnánk. A lényeg, hogy Oroszország élén olyan ember áll majd, aki nemcsak otthon, hanem külföldön is bizonyított.
– S Oroszország a régi-új elnök irányításával 2012 után a jelenleginél stabilabb lesz?
– Egyértelműen!
– S melyek az új elnök és az ország előtt álló legfontosabb kihívások?
– A legfontosabb, hogy a globális válság után a világ már végképp nem lehet egypólusú. Az átalakuló új világrendben bonyolultabb a saját érdekek védelme, hiszen elengedhetetlen mások pozícióinak megértése, tolerálása. Az új helyzet a jelenleginél mindenkitől több kompromisszumkészséget kíván.
– Oroszország és Európa viszonyában is változás várható? Ma úgy tűnik, mintha Moszkva nem az Európai Unióval, hanem az egyes hatalmakkal építené kapcsolatait…
– Nem, ez nem így van. Párbeszédet folytatunk az EU-val, de közben ápoljuk a kétoldalú kapcsolatainkat is. Ez természetes. Egyébként pedig egy 27 országból álló közösséggel nem egyszerű tárgyalni.
– S hol van az orosz külpolitikai gondolkodásban Közép-Európa helye? Mintha már egyik oldalon sem tekintenék az Európai Unió és Oroszország közeledése előtti akadálynak e térséget…
– A kapcsolatok átpolitizálásának ideje lejárt, s minél több a pragmatizmus, annál kevesebb a nézeteltérés az úgynevezett régi és új Európa között.
Magyar Péter brüsszeli mentelmi joga mögé menekül, hogy ne kelljen lopásért felelnie