Döntött tegnap az Országgyűlés a kiemelt ügyekre vonatkozó eljárásgyorsító csomagról. A több törvényt is érintő jogszabály-módosítás egyik legfontosabb eleme, hogy az őrizetbe vétel az eddigi 72 óra helyett 120 órán át tarthat. Nagy vihart kiváltó rendelkezése volt a javaslatnak, hogy a terhelt az őrizetbe vétel első 48 órájában nem érintkezhet védőjével; egy javaslat nyomán ez az időtartam 24 órára csökkent, de Lázár János Fidesz-frakcióvezető zárószavazás előtti módosító indítványában ismét visszahozta a kétnapos intervallumot. Ezt a parlament végül elfogadta, azzal a kitétellel, hogy ez idő alatt viszont csak ügyvédje jelenlétében lehet kihallgatni a terheltet.
Vasárnapig egyébként az idézett passzus úgy szólt, hogy „ha a kihallgatásra az őrizet első huszonnégy óráján belül kerül sor, és a terhelt és a védő érintkezését az ügyész a konkrét ügy egyedi körülményei alapján megtiltotta, a védő a gyanúsított kihallgatásán sem lehet jelen. Ebben az esetben a nyomozást a gyanúsított folytatólagos kihallgatása nélkül nem lehet befejezni”. Ezt módosította a Lázár-féle indítvány. Az ügyész egyébként a körülmények ismeretében dönthet úgy, hogy az őrizetbe vett személy nem találkozhat a védővel.
Jelentős változás a korábbi gyakorlathoz képest, hogy a kiemelt ügyekben az a bíróság illetékes, ahol az ügyész – a legfőbb ügyész döntése alapján – vádat emel. A vádhatóság azt a bíróságot választja, ahol álláspontja szerint a leggyorsabban lezárható az ügy. Az eredeti elképzelés szerint a kiemelt jelentőségű ügyben a tanú is kötelezhető lett volna poligráfos vizsgálatra; ám ez a rendelkezés a parlament döntése nyomán úgy módosult, hogy erre csak beleegyezése esetén kerülhet sor.
A kormánypárti javaslatok a kiemelt ügyek közé sorolták mások mellett a hivatali visszaélést, a közélet tisztasága elleni bűncselekményt, továbbá az el nem évülő bűncselekményeket, köztük a háborús bűntetteket.
Az LMP-sek bejelentették, Alkotmánybírósághoz fordulnak a büntetőeljárási törvénnyel kapcsolatban, kérve a jogsértőnek tartott rendelkezések megsemmisítését. Kifogásolják például, hogy a terhelt egy ideig nem találkozhat védőjével, a 120 órás őrizet lehetőségét vagy az ügyészség jogát arra, hogy kiválassza az ítélkező bíróságot.
Egységbe kovácsolódtak az ellenzéki pártok, amikor a Ház az önkormányzatok adósságrendezéséről szóló törvényről döntött. Az MSZP, a Jobbik és az LMP következetesen lex Esztergomnak nevezi a jogszabályt, amely rendelkezik arról, hogy a települési polgármester vagy a megyei közgyűlés elnöke kizárólag a közgyűlés felhatalmazása nyomán kezdheti meg az adósságrendezési eljárást. A jogszabály büntetőtételt is tartalmaz: eszerint a polgármester vagy a közgyűlési elnök 500 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha a fenti szabállyal szemben intézkedik.
A rendelkezések ellen az ellenzéki pártok az esztergomi patthelyzet kapcsán tiltakozásukat fejezték ki. Az új jogszabály ugyanis a függetlenként megválasztott, a fideszes közgyűlési többséggel együttműködni nem tudó esztergomi polgármester, Tétényi Éva mozgásterét is csökkentené. A Jobbik meghívására, az MSZP és az LMP támogatásával Tétényi is megjelent a Házban, a karzatra azonban nem engedték fel. A törvény kormánypárti elfogadása után az ellenzéki képviselők Esztergom város nevét mutatták fel a patkóban.
Elfogadták azt a javaslatot is, amely a fémkereskedelmet szabályozó törvényt módosítja. Ennek értelmében az autóbontók kikerülnek a korábbi rendelkezések alól, mondván, e vállalkozások aligha fémkereskedelmi szempontok miatt darabolják szét a járműveket.
Kormánypárti indítványra a parlament elfogadta, hogy a Nándorfehérváron aratott diadal tiszteletére július 22-ét nyilvánítsák emléknappá.
origo.hu
Megszólalt Magyar Péter volt barátnője: Magyar Péter nem az, akinek látszik - videó
