Válságos helyzetben is örömöt adni

Az egri Gárdonyi Géza Színházat február elseje óta Blaskó Balázs színművész igazgatja, aki 23 éve tagja a társulatnak. Bár a teátrum nagyon nehéz anyagi helyzetben van, és az új igazgatót kinevezése óta – politikai hátsó szándékoktól vezérelve – többször is támadták, a társulat új művészekkel tudott bővülni, megújult a tánctagozata, ráadásul július eleje óta megkezdték az új évad bérleteinek árusítását.

Tölgyesi Gábor
2011. 07. 14. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Huszonötmillió forintos hiánnyal vette át a színház vezetését, ami május elejére hatvanmillióra nőtt. Mi a hiányteremtés rejtélye?
– Egy színház költségvetése mindig a naptári évhez kötődik. A Gárdonyi Géza Színház költségvetési intézmény, fenntartója a Heves megyei önkormányzat. A teátrum tavalyi költségvetése január végén, február elején alakult ki, az önkormányzati támogatás forrását Eger megyei jogú város közgyűlése és Heves megye közgyűlése 50-50 százalékban biztosítja. Ehhez kapcsolódik egy központi ösztönző támogatás, amely az idén minden önkormányzati forinthoz 78 fillért ad. Az önkormányzatok havonta az általuk garantált támogatás tizenketted részét folyósítják. A város támogatása a megyén keresztül folyamatosan megérkezett a színházhoz, de a megye garantált önkormányzati támogatási része egyáltalán nem érkezett meg.
– Miért tartották vissza a pénzt?
– Mert a Heves megyei önkormányzat nagyon nehéz helyzetbe került a korábban felhalmozódott, más jellegű adósságállománya miatt. Minden önkormányzatnak vannak kötelezően teljesítendő feladatai: ilyen az oktatás, az egészségügy, a szociális feladatok. Önként vállalt ügy a kultúra, egy színház fenntartása. Ahhoz, hogy a megye a kötelező előírásokat teljesíteni tudja, elvont összegeket az önként vállalt feladatoktól. A színház 2010 nyarától ezért nem kapta meg a megyétől neki járó támogatást. Ez okozta azt a hiányt, amelyet egy ideig a színház a saját bevételeiből még ki tudott egyensúlyozni, el tudott lavírozni december közepéig, akkor kezdett el halmozódni az a csaknem 14 millió forintos számlatartozás, amellyel a 2010-esből a 2011-es gazdasági évre fordult. Attól kezdve, hogy elfogyott a pénz, a színház csak befogadta a számlákat, a megye pedig a központi automatizmusokból már csak a közalkalmazotti béreket tudta fedezni. Így április közepére már több mint 55 millió forint lett a hiány.
– Mindez a folyamat egybeesett elődje közös megegyezéssel történt távozásával. Csizmadia Tibor a megyei önkormányzat belső vizsgálatának megállapításai szerint is felelős lehet azért, hogy korábban a színház működése, gazdálkodása során nem tartották be a vonatkozó jogszabályokat. Felvetődött a vagyonkezelési kötelezettség megszegésének gyanúja, a rendőrség hivatalból eljárást indított, a gazdaságvédelmi osztály pedig hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt április 8-án feljelentéskiegészítést rendelt el.
– Október végétől december elejéig vizsgálták, mennyire hatékonyan gazdálkodott a színház 2009. április 1. és 2010. szeptember 30. között. A vizsgálat megállapításai eredményeként egyfajta alku született Heves megye új vezetése és elődöm között. Ennek része nemcsak a közös megegyezéssel való távozása volt, hanem sajnos az is, hogy garantálták Csizmadia Tibornak, az évadban még tarthat két premiert. A korábban meghirdetett műsortervtől eltérően így került tervbe az Olympia és egy gyerekdarab, a Hókirálynő. A Hókirálynőnek több ismert zenés változata van, nem volt indokolt, hogy új dramaturgiával, új dalszöveggel, extra bekerüléssel a színház ilyen nehéz anyagi helyzetben tűzze a műsorára. Az Olympia viszont olyan díszlet- és jelmezigénnyel, túlzó módon került színpadra, hogy az tovább növelte a tartozásokat. Amikor egy színháznak december végén 14 millió forintos adósságállománya van, jól látszik, hogy nincs tartaléka, se normál működésre, se új bemutatóra nincs lehetősége. A fenntartó Heves megye igen nehéz körülményei miatt már 2010 júniusa óta – tehát már az önkormányzati választások előtt, az előző megyei vezetés idején – sem tudta megfelelő módon finanszírozni a színházat. Ezt az anomáliát örökölte meg az új megyei vezetés 2010 októberétől. Elődömnek az előző évad kezdetekor olyan takarékossági rendszabályokat és előírásokat kellett volna alkotnia és bevezetnie, amelyek garantálni tudják az egész évados működés minimális feltételeit. Nem lett volna szabad nagy költségvetésű bemutatókat tervezni, vendégdramaturgokat, zenei munkatársakat, tervezőket, rendezőket s már eleve túlfoglalkoztatott, számlás színészeket megbízni – mintha minden a legnagyobb rendben lenne.
– Lehet, hogy Csizmadia Tibor úgy gondolta, utódja az új megyei vezetés által támogatott igazgatóként majd úgyis kap egy komoly fenntartói támogatást, ami rendezi a színház helyzetét.
– Meglehet, hogy ezt gondolta, ám amikor láthatta, hogy merre tart a színház anyagi helyzete, nagyon komoly féket kellett volna beépítenie a gazdálkodásba, változtatnia kellett volna a műsorterven, a produkciós költségvetéseken. Ráadásul Csizmadia Tibor egy-másfél évvel ezelőtt már kijelentette, hogy nem kíván pályázni az igazgatói posztra, így még inkább fokozott takarékosságra kellett volna előre gondolkodnia.
– Mindezek után bátorságra vall, hogy ön új évadot hirdetett, a hónap elejétől már árulják is a színházi bérleteket.
– Az önkormányzati támogatásokon túl vannak olyan támogatói automatizmusok, amelyek a színházat fenntartó megye gazdasági állapotától függetlenül léteznek. Az előadó-művészeti törvény értelmében a 2009. évben teljesített előadás- és nézőszám, jegybevétel alapján, illetve a 2010. évi fenntartói támogatások alapján kapjuk az idén a központi ösztönző támogatásokat. A gazdasági év végéig ezek az összegek a közalkalmazotti bérek 81-85 százalékát fedezik, a különbözetet a város által még át nem adott összegekből, valamint a bérletárusításokból befolyó bevételekből tudjuk finanszírozni. Az év első öt hónapjának jegybevételei után a társaságiadó-alap terhére is befogadhatunk színházakat megillető támogatásokat.
– Egyes körökben felhördülést váltott ki, hogy másfajta színházat szeretne megvalósítani Egerben, mint az elődje. Miben lesz más?
– A legfontosabbnak azt a kérdést tartom, hogy a néző mit visz magával haza a színházból. Meggyőződésem, hogy a művészet alapja örömöt adni, még akkor is, ha egy alkotás elgondolkodtat, szembesít. A színháznak nem lehet más célja, mint elsősorban a kimondott szó erejére, annak értelmére apellálva hatni. Olyan alapokat kell teremteni a művészettel, amelyekre támaszkodva a közönség megnyugtató megoldási lehetőségeket találhat a mindennapok megélésére. E szellemben hirdettem magyar évadot, minden műfajban magyar szerzőket fogunk előtérbe helyezni. Feltételezem, minden alkotótársam azért pártolja ezt a fajta elképzelést, mert a sajátja. És éppen azért jelentkezett 80 fiatal meghallgatásra, hogy ehhez a színházeszményhez csatlakozzon. Az újra felállt művészeti tanács segítségével közülük választottunk tizenkét fiatal, új művészt. E szemlélet mentén áll fel az éppen harmadik diplomáját szerző Topolánszky Tamás vezetésével megújuló tánctagozatunk is, amely közös szándékaink szerint követhető, átélhető történeteket fogalmaz majd meg előadásaiban.
– Szavaiból mintha Barta Dóra művészetének kritikáját hallanám ki. Ezért kellett távoznia?
– Barta Dóra táncszínházi eszménye meglehetősen eltér az enyémtől. Érdekes módon az ő tánctagozat-vezetői megbízatását Csizmadia Tibor 2010 augusztusában írta alá, jóval azután, hogy kijelentette, nem kíván a színház igazgatói posztjára újra pályázni. Három évre adott közalkalmazotti megbízást Barta Dórának, akit korábban a tagozatból kivételes módon határozatlan időre szerződtetett táncosként is. Etikátlan vezetői magatartásnak tartom, ha valaki olyan kötelezettséget ró az utódjára, amelyet az esetleg nem kíván, így akadályozva azt, hogy az új vezető azokkal a vezetőtársakkal dolgozzon együtt, akiket maga választ.
– Ön vitatja azt is, hogy érdemes művészként egyáltalán vezethetett-e tánctagozatot Barta Dóra szakirányú végzettség nélkül.
– A vonatkozó törvény szerint érdemes művész lehet első számú intézményvezető, de szakirányú vezető nem.
– Az egri színház megmentéséért kampányt indított a Magyar Teátrumi Társaság és a Magyar Színházi Társaság is. Utóbbi újraválasztott elnöke az ön elődje, Csizmadia Tibor.
– A színházi társaság gesztusának egyetlen szépséghibája van: másfél hónappal korábban Csizmadia Tibor a saját vállalkozása nevében elküldetett egy felszólító figyelmeztetést nekem, amennyiben öt napon belül nem rendezem mintegy két és fél millió forintos követelését, akkor felszámolást kezdeményez a színház ellen. Pikáns így a megmentő szerepében tetszelegni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.