Ljudmila Ulickaja az egyik legnépszerűbb kortárs orosz írónak számít – számos orosz és nemzetközi díj kitüntetettje. Részben a rendszer éberségének köszönheti karrierjét. Ugyan már gyerekkorában írt verseket, ám talán még mindig egy akadémiai kutatóintézetben dolgozna, ha szamizdatanyagok másolása és terjesztése miatt 1970-ben kollégáival egyetemben el nem bocsátják. Akárcsak édesanyját Sztálin halála után. Hátat fordított a tudományos életnek, kilenc évig nem volt állása, majd a moszkvai Zsidó Zenés Színház irodalmi vezetőjének helyettese, később szabadúszó író lett. Már ötvenéves elmúlt, amikor megjelent elbeszéléseinek első kötete, amelyet színdarabok, forgatókönyvek mellett még 14 követett.
Egyfajta csendes ellenállóként végig a rendszerrel szemben határozta meg magát, de a kommunizmus bukásának eufóriája sem ragadta magával. Mint fogalmazott, az átvilágítás hiányában ugyanazok maradtak a hatalomban. Hangját azonban a jelenleg 68 éves írónő nem nagyon hallatta. Alkotott, s évente adta ki egyre nagyobb sikert arató könyveit. Az utóbbi években kilépett az elefántcsonttoronyból, s emberjogi aktivistaként egyre hangosabban bírálta Putyin rendszerét, kiállt a bebörtönzött Mihail Hodorkovszkij mellett. Az egykori oligarchával 2008-ban egy éven át folytatott, a közvéleményt erősen megosztó levelezése könyv formájában is megjelent.
origo.hu
Így védik a taxis hiénák helyeit a budapesti kigyúrt verőemberek - videó
