José Manuel Barroso tegnap Berlinben Angela Merkel kancellárral folytatott tárgyalásokat az adós országok megsegítéséről, illetve az euró támogatását célzó erőfeszítésekről. Barroso hivatalának közleménye szerint a bizottsági elnök név szerint Görögországot nem említette ugyan, előzetes értesülések szerint azonban a tárgyalásokon a görög helyzet volt a fő téma. A távirati iroda tudósítása szerint az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: a jövőben csak azok az országok számíthatnak támogatásra, amelyek minden erőfeszítést megtesznek saját házi feladataik maradéktalan teljesítésére. Barroso és Merkel egyaránt úgy értékelte, hogy a jövőt illetően az EU-n, illetve az euróövezeten belül még mélyebb integrációra van szükség. Mindketten úgy vélekedtek, hogy az integráció elmélyítése elősegíti az adósságválság megoldását. – Az állampolgárok és a piacok politikai határozottságot és gazdasági fegyelmet követelnek – szögezték le.
A bizottság elnöke és a német kancellár egyaránt amellett foglalt állást, hogy a bővített euróövezeti támogatási alap október elején bevethető legyen. Ennek kapcsán sürgették, hogy a parlamentek szeptember végéig zárják le a jóváhagyási folyamatot. Az alap parlamenti támogatása még több euróövezeti államban nem történt meg.
Tény a görög csőd? Példátlan magasságba emelkedett a görög államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árfolyama a londoni kereskedésben, jelezve, hogy a piac most már gyakorlatilag tényként árazza a görög államadósság-törlesztés fenntarthatatlanná válását. Az ötéves futamidejű görög kormánykötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető biztosítási csereügyletek középárfolyama a 3500,4 bázispontos előző záróról 4700 bázispontra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy minden tízmillió eurónyi görög államadósságra 4,7 millió euró a biztosítási díj. A piaci szereplők szerint 96 százalékos a valószínűsége annak, hogy Görögország mint államadós törlesztésképtelenné válik.
Most a köztársasági elnökről hazudott Magyar Péter