A francia elnökválasztás eldurvulhat, Macron pedig nem tehet mást, mint nézi

Franciaországban 2027-ben választásokat tartanak, Emmanuel Macron elnök pedig már nem indulhat újra a posztért. Ez azonban komoly kihívás elé állítja ezt a politikai oldalt, miután a közvélemény-kutatások szerint a jobboldali Nemzeti Tömörülés folyamatosan erősödik. Édouard Philippe és Gabriel Attal ezért kockázatos lépésre szánta el magát, amit végül Macron politikai öröksége bánhat.

Fotó: BASTIEN OHIER Forrás: Hans Lucas

A bevándorlók integrációs nyomás hiányában a saját, otthon megkezdett életüket akarják folytatni, ami végül elkerülhetetlenül a társadalom átalakulásához vezet. A franciák pedig érezhetően féltik nemzeti örökségüket és kultúrájukat. 

A szakértők egy része egyértelmű tényként beszél a jobboldali Nemzeti Tömörülés megerősödéséről, ami mögött a már fent említett társadalmi feszültségeket vélik felfedezni. A Marine Le Pen nevével fémjelezett párt határozottan kiáll a migráció ellen, valamint a nemzeti érdekek mellett. Ez sok francia szavazót motiválhat, miután Macron elnöki évei alatt a problémákat nem sikerült megoldani, a politikai erőszak is felütötte a fejét, a frusztráló helyzet pedig hosszú távon radikális irányváltásért kiálthat. 

Ebben a helyzetben érkezett meg a Köztárságiak párt és a Reneszánsz párt két jelöltje, akik egyszerre akarják kezelni az összes felmerülő problémát. 

Előválasztás francia módra

Gabriel Attal és Edouard Philippe két teljesen különböző karakter, előbbit fürgének és tettre késznek, míg másikat megfontolt, lassú léptűnek lehetne leginkább nevezni. Az új helyzet azonban új megoldásokat kíván. A Macron által hagyott űr jelentős, a jelenlegi törvényhozás összetétele pedig jól mutatja a törésvonalakat. Habár Marine Le Pen pártja erősödni tudott, a francia parlamentben továbbra sincs többsége egyik politikai blokknak sem. 

Edouard Philippe és Attal között érezhető feszültségek vannak már most 
Fotó: MARTIN BUREAU/AFP

A korábban Nicolas Sarkozy volt francia elnök által egyengetett Köztársaságiak párt és a centrista Reneszász párt pedig pontosan érzi ennek a helyzetnek a veszélyét. 

Ha meg akarják állítani a Nemzeti Tömörülést, akkor a két párt álláspontja szerint együtt kell működniük. Erre egyébként 2027 kezdetéig adtak időd maguknak. Ez azonban a jelen helyzetben nagyon komoly versengéssel fenyeget. Habár Macron mindkét volt miniszterelnöke igyekszik versenytársakként, nem pedig ellenfelekként keretezni egymást, az országnak csak egy elnöke lehet. 

A két párton belül ráadásul egyre több olyan hangot lehet hallani, ami szerint egy jelöltet kellene állítania már most, hiszen az egymással való együttműködés helyett a Nemzeti Tömörülés üzeneteinek a megtörésére kellene koncentrálni. Philippe és Attal között azonban a Le Mond forrásai alapján már most is feszültség van. 

Ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a két jelölt háborúja végül a Nemzeti Tömörülés malmára hajtja a vizet. 

A francia közvélemény-kutatók ráadásul nagyfokú választói bizalmatlanságot mértek az elmúlt időszakban, így félő, hogy az eltérő hangvételű és vérmérsékletű politikai nézetek ütköztetése után végül egyetlen jelöltnek sem sikerül kellő támogatottságra szert tennie. Elisabeth Borne volt miniszterelnök nemrég szintén nyílt levélben szólalt fel a kockázatos lépés ellen. 

Ha a helyzet nem rendeződik, könnyen lehet, hogy Emmanuel Macron rémálma valósul meg, és végül a Nemzeti Tömörülés kerül ki győztesen. Ez azonban egészen biztos komoly foltot jelentene Macron politikai örökségén. 

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: AFP)