Már 2005-ben figyelmeztette a devizahitelezés veszélyeire a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) a svájci jegybank – mondta el tegnap a Hír TV Bruttó című műsorában Auth Henrik, az MNB egykori alelnöke. Auth azt állította, hogy a jegybank annak idején több esetben is aggodalmát fejezte ki a Pénzügyminisztériumnak és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a külföldi fizetőeszközben felvett hitelek miatt, ám a kabinet attól félt, hogy az egyébként is gyenge gazdasági növekedésről is le kell mondaniuk, ha útját állják a kölcsönök elszabadulásának. A szakember szerint nem a jegybank kamatdöntései felelősek azért, hogy az ország svájci frankban adósodott el, hanem a szocialista kormányok „céltalan, sodródó gazdaságpolitikája”, amely nem tette lehetővé, hogy csökkenjen a ráta.
A devizaadósság okozta bajok orvoslása azóta is jelentős erőket követel. Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnöke például tegnap nyújtotta be önálló indítványként azokat a törvénymódosító javaslatokat, amelyek lehetővé teszik a devizahitelek kedvezményes végtörlesztését. Tegnapi sajtóértesülésekkel szemben a törvény csak azok számára nem biztosít lehetőséget a devizakölcsön kedvezményes visszafizetésére, akik 180 forintos frank-, 2 forintos jen-, illetve 250 forintos euróárfolyam fölött vették fel a hitelüket. Orbán Viktor kormányfő is határozottan cáfolta az Origo azon értesülését, hogy a kormány tovább szűkítené a kedvezményben részesülő ügyfelek körét. A luxusáfáról szólva a miniszterelnök azt mondta, az olyan termékekre vonatkozhat, mint például az arany, a szőrme vagy a nagy értékű gépkocsi.
Az Origo tegnap egyébként azt írta, felmerült az a lehetőség is, hogy a fizetéssel elmaradt és a magas hitelösszeget felvevő adósok előtt is zárva lesz a kedvezményes törlesztés lehetősége. Sőt az is felötlött, hogy kizárják a programból azokat, akik már részt vettek, vagy most vesznek részt hitelátrendezési programban. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón ezzel szemben kijelentette: jelenleg azt vizsgálják, hogy a már árverezési szakaszban lévő ügyek esetében lehetővé lehet-e tenni a kedvezményes végtörlesztést. A tárcavezető újságírói kérdésre válaszolva azt is megjegyezte, hogy nem csökkentik a bankadó összegét a kedvezményes végtörlesztés bevezetése miatt.
A Rogán Antal által benyújtott javaslatban az is szerepel, hogy a kedvezményes hitel-visszafizetés lehetősége csak ez év végéig áll az ügyfelek rendelkezésére. E korlátozás kizárhatja a végtörlesztők köréből azokat, akik el szeretnék adni a lakásukat, és az így kapott pénzből szeretnék lezárni a hitelüket. A Duna House adataiból az olvasható ki, hogy az átlagos ingatlanértékesítési idő jelenleg száz nap fölött van, így sokan csak komoly árengedményekkel tudják eladni a lakásukat december 31. előtt. A Duna House véleménye szerint azonban nincs ok a kétségbeesésre. Kézenfekvőnek tűnik ugyanis a megoldás, hogy aki anyagi helyzete miatt szeretné eladni az ingatlanját, az értékesítéssel párhuzamosan elindíthatja a forinthitelre váltást is, és a kisebb tőketartozás mellett az ügyfél már nyugodtan értékesítheti az ingatlant akár a következő évben is.
Rogán Antal benyújtott egy másik, a pozitív adóslista bevezetését lehetővé tevő javaslatot is. Eszerint nemcsak arról értesülhetnének a bankok a központi hitelinformációs rendszerből, ha valaki nem, vagy csak késve fizet, hanem arról is, hogy ki az, aki rendesen törleszt. Ez utóbbi ügyfelek könnyebben és olcsóbban juthatnak hitelhez, mint a késve törlesztő társaik.
origo.hu
Apple Pay-botrány: az MNB az ügyfelek azonnali kártalanítására szólítja fel a bankokat
