Mit jelent önnek az a tiszteletbeli tagság, amit a Nemzetközi Vegyészmérnöki Intézet ítélt oda a napokban a kolontári kárelhárításban betöltött szerepéért?
– A megtiszteltetés engem ért ugyan, de a dicsőség Magyarországé, mindazoké, akik részt vettek a kármentesítésben: környezetvédelmi, vízügyi, katasztrófavédelmi szakemberek, tűzoltók, rendőrök, honvédek, civilek. Megjegyzem, a nyugati politikusok elmondták: nem gondolták volna, hogy hazánk képes lesz ilyen technikai, műszaki színvonalon, ilyen rövid idő alatt a kármentesítést elvégezni. Amit Kolontár térségében véghezvittünk, az világcsoda.
– Remélhetőleg nem lesz szükség többé ilyen magas színvonalú kármentesítő munkára, de valós a veszély, ha Verespatakon megvalósul a ciántechnológiára épülő aranybányászat a maga kétszáz méter magas völgyzáró gátjával.
– A magyar kormány rengeteget tett a bányászat beindítása ellen, kezdeményezésünkre az Európai Unió parlamentje arról döntött, hogy az unió területén betiltja a cianidos technológiára épülő aranybányászatot. Az EU bizottsága azonban egyelőre nem hajlandó végrehajtani a döntést, mert három tagállamban, Svédországban, Spanyolországban, valamint Nagy-Britanniában ezzel az eljárással nyerik ki az aranyat.
– Ha már szóba kerültek a tározók: a tavalyi árvizek kapcsán ön gátakat, tározókat ígért Borsod megyében.
– Büszke vagyok arra, amit Felsőzsolcán véghezvittünk a vízügyes kollégákkal: egy év alatt több mint hétmilliárd forintért építettünk gátakat, zápor- és vésztározókat.
– Feladat azonban maradt bőven. A Vásárhelyi-tervet továbbviszi a kormány?
– Igen, három tározó építésének előkészítése zajlik, ezeket nyolcvan-kilencven százalékban uniós forrásból szeretnénk megvalósítani. Emellett a Tisza mentén gátakat is építenünk kell. Nem feledjük el az ország többi részét sem, így például az Ipoly mentén is szükség van olyan beruházásokra, amelyekkel megelőzhetők az árvízi károk.
– A világon mindenütt ismert a „szennyező fizet” elve, a megelőzést a termékdíj is elősegítheti. Nálunk miként alakul ez a jövőben?
– A termékdíjtörvényt már júniusban elfogadta az Országgyűlés, amelyben benne foglaltatik az állami tulajdonú Országos Hulladékgazdálkodás Ügynökség (OHÜ) Nonprofit Kft. létrehozása. Az OHÜ feladata, hogy a termékdíjból befolyó pénzből a termékdíjköteles termékek begyűjtését és újrahasznosítását finanszírozza. De ez csak az első lépés, ki kell bővíteni a termékdíjköteles termékek körét, mert egy példával élve jelenleg az üdítőspalackon van termékdíj, a samponosdobozon nincs, noha mindkettő műanyag. Ezen változtatni kell.
–Mi lesz a kiterjesztés iránya?
–Mindazon termékek termékdíjkötelesek lesznek, amelyek előállításukat tekintve környezetszennyezők, és hulladékként is azok.
– Milyen újdonságot rejt még a törvény?
– A termékdíjköteles termékek begyűjtése is hamarosan megoldódik. Jelenleg a PET-palack termékdíja 1,60 forint, ami 30 fillérrel nő majd. Egy palack esetében ez ugyan nem nagy összeg, de összességében több száz millió forintot tesz ki, tekintve hogy Magyarországon évente egymilliárd PET-palack kerül forgalomba. Az összes többi termék díjával együtt 49 milliárd forintra számítunk a jövő évben, amelyből 23 a költségvetésbe megy, 26 pedig a hulladékgazdálkodás céljait szolgálja.
– A hulladékgazdálkodás a környezetvédelem zászlóshajója. Ebben is várhatunk változásokat?
– Igen, erősödik az állami szerepvállalás, ezért január 1-jétől – ha megszavazza a Ház – életbe lépne a hulladékgazdálkodási törvény, amelynek értelmében közszolgáltatást csak olyan cég végezhet, amelyben minimum 51 százalékos az állami vagy önkormányzati tulajdon. Egy olasz modellt meghonosítva pedig azt szeretnénk elérni, hogy a papírt, a komposztálandó anyagot, valamint az üveget, műanyagot és a fémet külön gyűjtse a lakosság, és csak azért a (maradék) hulladékért fizessen díjat, amit nem így gyűjt.
– Rég megoldandó probléma, hogy az újratöltést ösztönözze a törvény. Erre van remény?
– Be akarjuk vezetni a betétdíjat. A jogszabály vonatkozna majd az üdítőspalackok mellett az összes boros- és egyéb alkoholos vagy befőttesüvegre, sörösdobozra is. A lomtalanítás rendje is megváltozik.
– Amikor elfoglalta posztját, számos nemzeti park és környezetvédelmi felügyelőség vezetőjét váltotta le. Ennek mi volt az oka?
– Bebizonyosodott, hogy a leváltott igazgatók vezetése alatt a felügyelőségek törvénytelen és/vagy szakmaiatlan engedélyeket adtak. Szakmai kérdésekben azonban nincs pardon, a törvényeket mindenkinek kötelező betartani.
– A kormány által elrendelt minisztériumi zárolások milyen hatással voltak a nemzeti parkok működésére?
– A nemzeti parkok az állami földek egy részét eddig rendkívül alacsony áron adták bérbe. A miniszter az év elején arra kérte az igazgatókat, hogy piaci árakat érvényesítsenek a bérbeadásnál. A felügyelőségek emelték a bírságolási és a hatósági eljárások díjtételeit. Egyedül a vízügy nem jutott pluszbevételhez, ezért az ágazat zárolt pénzét a minisztérium feloldotta.
– A közelgő klímacsúcson milyen álláspontot képviselünk majd?
– Az éghajlatváltozás elleni küzdelem országokra lebontva kell hogy történjen, de ezen belül az egyéneket kell meggyőzni a kisebb fogyasztásról, ezért a városi kerékpár- és tömegközlekedést részesítjük előnyben. Az állam felelőssége az is, hogy a megújuló energiaforrásokat minél hatékonyabban aknázza ki. Ezekre kell koncentrálnunk.
– Végezetül egy sokakat érdeklő kérdés: lesz dugódíj Budapesten?
– Mindenképpen szükséges a bevezetése. A fővárosban több mint 130 napon át magasabb a közlekedésből származó, rákot okozó szilárdszemcse-koncentrátum a levegőben. A minisztérium a kereteket megteremtette a változáshoz, a továbblépéshez viszont pénz kell. A levegőszennyezettség mutatóját uniós kötelezettség miatt is javítanunk kell, ezért is valószínű, hogy a főváros vezetése előbb-utóbb bevezeti a dugódíjat, amiből Londonban irdatlan összegek folytak be, amelyeket a város tömegközlekedésének fejlesztésére fordíthattak.
origo.hu
Hadházy is már jogászokkal vizsgáltatja Magyar Péter büntetőjogi felelősségét a Diákhitel Központ gyanús szerződései miatt
