A cég bevételeik 60 százalékát a fagazdálkodás adta, a gyöngyösi parkettagyár 30 százalékos arányt képviselt. A vadásztatás – bár a vad 70 százalékát bérvadászok ejtették el – 4,8 százalékot jelentett. A maradékot a közszolgálati – turisztikai, erdei iskolai – bevételek jelentették. A gazdasági válság nehézségei ellenére 350 millió forint értékű beruházást sikerült végrehajtaniuk, ennek legnagyobb tétele a mátrai kisvasút fejlesztése volt. Az elmúlt évben hat hónapon keresztül 136 közmunkást foglalkoztattak, 120 milliós költséggel, amiből 20 százalékot kellett saját erőből biztosítaniuk. A program az idén is folytatódik, 130 közmunkás részvételével, az előző évihez hasonló pénzügyi feltételekkel, de két és fél hónappal hosszabb ideig.
Pallagi László kifejtette, hogy a Heves megye mellett Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén szomszédos részein is gazdálkodó cég helyi adóként összesen 44 millió forintot fizetett ki 65 önkormányzatnak. A cég kezelésében 780 kilométer úthálózat is van, aminek karbantartása tavaly 59 millió forint volt, de ezeket bárki használhatja. A közjóléti szerepkörrel kapcsolatban elmondta, hogy a három kisvasúton tavaly 282 ezren utaztak – ennél már volt jobb évük is, de nincs szembetűnő visszaesés. A cég három erdei iskolájában 1980 gyermek ismerkedett a természettel.
Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke hozzászólásában kiemelte, hogy az Egererdő Zrt. fontos gazdasági szerepet játszik a régióban. A 385 dolgozó és a 130 közmunkás mellett mintegy 150 alvállalkozónak, összesen legalább kétezer embernek adnak megélhetést.
(MTI)

Magyar Péternek Lázár János adta meg a kegyelemdöfést