Keresés
Magyar Nemzet
2019. október 18., péntek, Lukács napja
Archívum, Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/belfold-archivum/olajfolt-gyurcsanyon-4052791/

Olajfolt Gyurcsányon

Az Energol-ügyben végrehajtott egyik házkutatás során Gyurcsány Ferenchez köthető érzékeny offshore iratokat találtak a nyomozók.

Az ezerkilencszázkilencvenes évek közepe. Egy fővárosi szállodában a titkosszolgálatok és a szervezett bűnözés ellen létrehozott Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) tisztjei gyülekeztek. A konspiráció irányítója a Szovjetunióban végzett Stefán Géza volt, aki 1994. augusztus 1-jétől, a Horn-kormány megalakulása után lett a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) főigazgatója. A dokumentált találkozón részt vett Kerekes István is, aki korábban a Nemzetbiztonsági Hivatal területi igazgatóságán dolgozott, éppen Stefán Géza alatt.

Stefán Géza: a Katonai Biztonsági Hivatal elmozdíthatatlan főigazgatója volt. Ezt a tisztségét egészen haláláig betöltötte. Leválthatatlanságát állítólag a sokak féltett titkát rejtő páncélszekrényének köszönhette. Rendkívül jó orosz kapcsolatokkal rendelkezett, ami nem is csoda, hiszen tanulmányait a Szovjetunióban végezte. Ő bábáskodott az Energol alapításánál, és figyelemmel kísérte a cég működését.

Kerekes István: az Energol első vezérigazgatója aktív állományú nemzetbiztonsági tiszti minőségében vett részt az üzlet beindításában. Amikor Kerekes 1996-ban összekülönbözött Portikékkal, a vezérigazgató Csikós József lett.

A megbeszélésen abban állapodtak meg, hogy a katonai titkosszolgálat szoros ellenőrzés alá vonja az olajkereskedelemmel foglalkozó Energol Rt.-t, ettől az időponttól kezdve a cég üzletpolitikájának minden mozzanatáról jelenteni kellett Stefán Gézának. (Az egykori KBI nyugalmazott alezredese, Sándor István „Papa” is úgy tudja, a katonai titkosszolgálatok cége volt az Energol. Legalábbis erről beszélt, amikor 2000 novemberében az olajügyeket vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság tagjainak a kérdéseire válaszolt.)

Portik Tamás: a tököli fiatalkorúak börtönét is megjárt férfi az éjszakai életben portásként kezdte karrierjét, majd 1994-től a társaság egyik igazgatójaként vett részt az Energol tevékenységében. A kiváló titkosszolgálati és MSZP-s kapcsolatokkal is rendelkező Portik jelentős befolyásra tett szert az éjszakai életben. Nem jogerősen idén februárban ítélték el Prisztás József 1996-os kivégzésével összefüggésben. Az alvilág egyik vezetőjének tartott férfi emellett vádlott az 1998-as Aranykéz utcai robbantás ügyében, illetve gyanúsított a Seres Zoltán 1999-es megölése miatt elrendelt büntetőeljárásban.

Drobilich Gábor: a bűnözői életmódra berendezkedő férfi az Energol részvényese volt. Több betöréses ügy fűződik a nevéhez.

Az Energolt a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből verbuválódott személyek alapították 1994. november 30-án. Az olajvállalat részvényesei között megjelent Portik Tamás, akit a tököli fiatalkorúak börtöne készített fel az életre. Ott volt két, visszaeső bűnözőként – betörőként – nyilvántartott személy, Drobilich Gábor és Ferencsik Attila. Felbukkant a titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező Kerekes István és Gulyás Emil, valamint az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályát megjárt, majd 1995-ben a Belügyminisztérium adatfeldolgozó háttérintézményétől leszerelt Csikós József is. Keszthelyi Péterről, Dékány Istvánról, a társaság volt vezetőiről, illetve Vankó Krisztináról, a nagy hatalmú titkárnőről pedig majd később.

Ferencsik Attila: betörőként biztosított magának megélhetést, bekerült az Energol részvényesei közé. Rendkívül erőszakos természete, félelmet keltő fellépése sokak „jobb belátásra térítésében” segített. Idén április közepén letartóztatták cigarettacsempészet miatt.

Csikós József: korábban az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályán ténykedett. 1995-ben a Belügyminisztérium adatfeldolgozójától szerelt le. Neve az Energol vezérigazgatójaként vált ismertté.

 

A vállalkozás 1995. december 28-án megszerezte a kőolajtermékek és -származékok nagykereskedelmét lehetővé tevő jövedéki engedélyt, a cég megkezdte a működését. A Horn-kormány idején a titkosszolgálat vigyázó tekintete mellett a vállalkozás erőszakos terjeszkedésbe fogott. Ez az Energolban szerepet vállaló, bűnözői életmódra berendezkedő személyeknek nem is esett nehezére. A telephelyek meghódítását követően beindult az olajbiznisz, amihez jól képzett ügyvédek hada asszisztált. A visszaélésekre az adott lehetőséget, hogy szociális megfontolásból kevésbé adóztatták a kályhákba való háztartási tüzelőolajat (hto), mint a járművekbe töltendő, kémiailag azonos gázolajat. Ha tehát az országba hto-ként csempésztek be dízelüzemanyagot, alig kellett közterhet fizetni. Megkezdődött az olajszőkítés, vagonokat utaztattak keresztül-kasul az országban, miközben hatalmas kár érte a költségvetést. A büdzsé megcsapolásához ugyancsak nagyban hozzájárult a halasztott vámfizetés intézményének bevezetése. A hamis papírokkal alapított cégek hatalmas forgalmat bonyolítottak, amikor azonban a járulékok befizetésére került volna sor, a vállalkozások a bűnüldöző szervek számára fellelhetetlennek bizonyultak. A bűnös úton felhalmozott pénz lehetővé tette az alvilág megerősödését. Akkora vagyonok keletkeztek, hogy a bűnözők számára gyakorlatilag nem léteztek olyan személyek, akiket ne tudtak volna megvásárolni. A politika, a közigazgatás és a rendvédelem egyes szereplőit csak az árfolyamuk különböztette meg egymástól.

Az Energol Rt. működtetése azonban más célt, nagypolitikai érdeket is szolgált. Ebben az időszakban – 1992-től – ENSZ-embargó volt érvényben Szerbiával szemben. Oroszország azonban a korlátozások ellenére minden eszközzel megpróbálta segíteni a Milosevics-rezsimet. A szocialisták 1994-es hatalomra kerülését követően, a kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkező Stefán Géza, engedve a baráti kérésnek, az Energolon keresztül – amelynek legfőbb felügyelője volt – egyengette néhány olajszállítmány áthaladását az országon. Volt olyan dokumentált szállítás, amelyben egy egész szerelvény olaj utazott a déli határig, ahonnan – téves címzés miatt – visszafordították ugyan, ám a visszaúton a tartályokban már nem olaj, hanem víz volt. A folyékony arany minden bizonnyal Szerbiában kötött ki.

Maga az Energol Rt. 1997 elejéig – papíron – ötmilliárd forintos forgalmat bonyolított. A valóságban persze készpénzes adásvétel is folyt, de sem a „hivatalos” adócsalásnak, sem a feketézésnek nem lett következménye. Ám kódolva volt, hogy az illegális olajkereskedelemből kivehető hatalmas nyereség előbb-utóbb egymásnak ugrasztja az alvilág pénzembereit. Prisztás József 1996. novemberi meggyilkolásával vette kezdetét a leszámolássorozat. Innentől kezdve a hatóságok aktívabban igyekeztek feltárni az olajüzletek hátterét, nyomozás indult az Energol ügyletei miatt. Portik Tamás – értesülve a rá leselkedő veszélyről – olajra lépett, és bár a rendőrséghez számos bejelentés érkezett arról, hogy éppen Újbudán, Solymár környékén vagy Bécsben húzza meg magát, a hatóságok nem intézkedtek az ügyben. Voltak ugyanakkor információk, amelyek szerint Portik az Egyesült Államokba tette át székhelyét. Tény, élettársa négy gyermeknek adott életet a tengerentúlon, akik így automatikusan amerikai állampolgárrá váltak. Az évszázad olajpereként beharangozott, Portik távollétében zajló Energol-per később közröhejbe fulladt. Az ügyészség kihátrált saját vádirata mögül, rács mögé a bíróság 2007. novemberi – szocialista kormány idején hozott – ítéletét követően szinte senki nem került. Portik még egy ideig bujkált, majd az elévülést kivárva egyre otthonosabban mozgott Budapesten.

Szilvásy György: a mai napig Gyurcsány Ferenc egyik legfőbb bizalmasa, üzlettársa. Gyurcsány mellett kabinetfőnökként, kancelláriaminiszterként, majd a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterként is tevékenykedett. Az ő utasítására vette fel a kapcsolatot Laborc Sándor Portik Tamással.

Laborc Sándor: a Szovjetunióban, a KGB-egyetemen végzett, évekig az Információs Hivatal munkatársaként tevékenykedett. A Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának nevezték ki. Közvetlen felettese Szilvásy György titokminiszter volt. Többször egyeztetett Portik Tamással, akivel abban állapodott meg, hogy terhelő információkat gyűjt fideszes politikusokról a szocialista kormány hatalomban tartása érdekében. Számos büntetőeljárás indult ellene, lefokozták.


Olyannyira, hogy 2008-ban egy közvetítőn keresztül kapcsolatba lépett Szilvásy Györggyel, aki akkor éppen a Gyurcsány Ferenc-féle titkosszolgálatokat irányította. Szilvásy a KGB-egyetemen végzett Laborc Sándorra bízta a találkozó lebonyolítását. Laborc – mint a polgári elhárítás főigazgatója – találkozott Portikkal. Nem is egyszer. A rögzített beszélgetések leiratából kiderült, az alvilágban komoly pozíciókkal rendelkező Portik minden eszközzel el szerette volna elérni, hogy 2010-ben ne legyen kormányváltás, ő ugyanis saját bevallása szerint az MSZP embere, korábban pedig szocialista politikusokat pénzelt. Ezért felajánlotta, hogy a maga módján segít, vagyis információkat szerez, illetve gyárt az akkori ellenzékről, a Fideszről. Laborcnak tetszett az ötlet, még külön telefont is biztosított az alvilági vezetőnek az olajozott kapcsolattartás érdekében. Portik rettegése a kormányváltástól nem volt alaptalan. A szocialista védőernyő megszűnése után a terrorelhárítás emberei Ágnes utcai otthonában őrizetbe vették a volt olajbűnözőt, akit azóta számos leszámolásos bűncselekménnyel hoztak összefüggésbe.

 

—- oldal —-

Most kanyarodjunk vissza az időben egészen a kilencvenes évek első feléig, a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett gazdasági birodalom alapozásához. A cégfejlődéshez legalább két biztos támasza volt Gyurcsánynak. Az egyik a „házasságpolitikája” következtében hullott az ölébe. Feleségének, Dobrev Klárának az édesanyja – a pártállami időszakból átörökített üzleti, politikai és titkosszolgálati kapcsolatrendszerrel rendelkező Apró Piroska – ugyanis minden erejével segítette fiatal vejét. Apró Piroska többtucatnyi cégnél volt, illetve jelenleg is vezető tisztségviselő, tanácsadó, de meglehetősen nagy befolyásra tett szert Horn Gyula miniszterelnök kabinetfőnökeként is. A másik támasz Jagiellowicz Györgyné, az egykori Taurus gazdasági vezérigazgató-helyettese, aki lényegében minden Gyurcsány-cégben vezető tisztséget töltött vagy tölt be. A volt kormányfő vagyonosodásáról számos cikk készült, feltárták már a kétes privatizációs ügyleteket, a trükkös ingatlanszerzéseket, a megmagyarázhatatlan tanácsadói szerződéseket, de igen kevés szó esett arról, hogy a cégbirodalom anyagi felhizlalásához olajkereskedelmi ügyletek is hozzájárultak.

A Gyurcsány-birodalom zászlóshajója, az Altus Rt., valamint a Magyar Villamos Művek (MVM) 1995-ben Fortus néven közös céget alapított. Előbbi 45, utóbbi 55 százalékos tulajdonrészt birtokolt.

Az Altus kilencmillió forint készpénzzel szállt be az üzletbe, az MVM pedig, amelynek akkor Apró Piroska volt a tanácsadója, szerette volna a vállalkozásba apportálni a Dunamenti Hőerőmű fűtőolaj-tározóit. A tervet az Állami Számvevőszék húzta keresztül. A tározókat egyébként valamivel korábban négymilliárd forintnyi közpénzből hozta létre az állam, amihez a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) vett fel hitelt. Az MVM arra hivatkozott, hogy az olajtározók működtetése gondot jelent neki, ezért partnert kellett keresni az üzemeltetésükhöz. Ez a partner lett a Fortus Rt. Az ügyletek itt azonban még nem értek véget. Az MVM ugyanis tett még egy nagylelkű gesztust. Nevezetesen: a részvénytársaság alapító okirata öt százalék osztalék- és szavazatelsőbbséget biztosított az eredetileg kisebbségi tulajdonrésszel bíró Altusnak. A kérdőjelek számát növeli: vajon miért volt szüksége az MVM-nek egy olyan cégre, amelyen keresztül olajszállításokat bonyolít saját magához? A Fortus tájékoztatása szerint csak 1996-ban 40 ezer tonna fűtőolajat értékesítettek a villamos műveknek.

 

Sáska László: Gyurcsány Ferencék 1996-ban a Mol korábbi külkereskedőjét ültették az Altus érdekeltségébe tartozó Fortus Rt. vezérigazgatói székébe. Sáskát évekkel később megpróbálták megölni. Számos lövés érte, ám túlélte a támadást

Dékány István: 1996 márciusától vett részt az Energol irányításában. A Gyurcsány Ferenc cégbirodalmához tartozó Fortus tulajdonosaként felbukkanó Dryden nevű offshore cég alapító okirata a feleségénél tartott házkutatásnál került elő.

Keszthelyi Péter: neve először az Energol Rt. elnökeként bukkant fel. 2002-től 2010-ig már az állami sportberuházások egyik irányítójaként és Szilvásy György lekötelezettjeként munkálkodott.

Vankó Krisztina: Kuncze Gábor unokahúga, aki az Energol kivételezett helyzetben lévő titkárnője volt

Kuncze Gábor: a Horn-kormány belügyminisztereként 1994 és 1998 között a rendőrséget is felügyelte. 1997-ben az SZDSZ elnökévé választották. Egy évvel később lemondott posztjáról. 2010-ben visszavonult a politikától, ennek ellenére 2014-ben a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíció jelöltjeként vett részt az országgyűlési választáson.

.

Gyurcsányék egyébként a Fortushoz igazolták a Mol korábbi kereskedelmi igazgatóját, Sáska Lászlót. Őt később kis híján kivégezték, amikor a kocsijában ülő üzletemberre egy máig ismeretlen férfi több lövést adott le. Sáska annak ellenére, hogy több lövedék eltalálta, túlélte a merényletet. A nyomozás során számos olajos nehézfiút hallgattak ki, nem sok eredménnyel. A történteket még érdekesebbé teszi, hogy a Fortus tulajdonosaként felbukkanó Dryden Enterprises Limited nevű ciprusi offshore cég alapító okirata az olajmaffiát irányító Energol Rt. egyik vezetőjének, Dékány Istvánnak a feleségénél tartott – 1997. augusztusi – házkutatásnál került elő. Talány, hogy a Gyurcsány-féle érzékeny cégirat miképpen kerülhetett az energolosokhoz, mint ahogy az is, hogy a szocialista kormányok idején, 2002 és 2010 között hogyan lehetett az állami sportberuházások egyik irányítója az a Keszthelyi Péter, aki az Energol elnökeként is munkálkodott. És itt érdemes ejteni néhány szót Vankó Krisztináról, az Energol titkárnőjéről is. A hölgy ugyanis nem más, mint Kuncze Gábornak, a Horn-kormány SZDSZ-es belügyminiszterének az unokahúga. Vankó nem kizárólag titkárnői feladatokat látott el. Kulcsa volt a cég széfjéhez, és a házipénztár kezelésére is felhatalmazást kapott. Többször megtörtént, hogy a társaság gazdasági ügyeiben döntött; jelenleg külföldön, Németországban él.

Karl Imre: 1989-ben lépett be az MSZP-be, később a párt országgyűlési képviselője, energetikai szakértője lett.  Neve az ETL Rt. egyik vezetőjeként híresült el, de a brókerügyben is felbukkant, rajta volt ugyanis Kulcsár Attila VIP-listáján. Megfordult az MVM felügyelőbizottságában is, majd az MVM stratégiai vezérigazgató-helyetteseként dolgozott.

Szűcs Erika: aktív pártállami munkáját követően részt vett az MSZP megalapításában. Több pénzintézetnél volt vezető tisztviselő. Amikor a Rákóczi Bank 2000-ben tönkrement, rendőrségi nyomozás indult. Őt is visszaélésekkel gyanúsították, de végül bizonyítékok hiányában megszüntették az ellene folyó eljárást. Az Energol Rt. egyik legfőbb beszállítójának, az ETL Rt. felügyelőbizottságának a tagja lett. 2008-ban a Gyurcsány-kormány munkaügyi miniszterének nevezték ki. Jelenleg a Gyurcsány-pártot erősíti.

A már említett 1997-es büntetőügyben kiderült, hogy az Energol a Fortuson keresztül is komoly olajszállítmányokat szerzett be. A Fortus az eljárás során azzal védekezett, hogy tudtukon kívül, csak papíron, hamis számlákon keresztül vettek részt az ügyletekben. És ha már ismét az Energol-ügynél tartunk, nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a botrány kirobbanása előtt, 1997. április 21-én Gyurcsány Ferenc és Jagiellowicz Györgyné kimenekült a Fortusból, vagyis a későbbi miniszterelnök lemondott felügyelőbizottsági, az üzletasszony pedig elnöki tisztségéről. Tény továbbá az is, hogy a Fortus üzleti kapcsolatban állt egy másik nagy olajcéggel, az MSZP-s hátterű ETL Rt.-vel, amelyről köztudott, hogy az Energol fő beszállítója volt. Az ETL felügyelőbizottságába 1996-ban, az olajügylet legjövedelmezőbb évében került be a szocialisták fő energetikai szakértőjeként ismert Karl Imre és Szűcs Erika, a szocialisták országos választmányának akkori tagja is. Szűcs jelenleg Gyurcsány Ferenc pártját, a Demokratikus Koalíciót erősíti.

Ennyi idő elteltével persze lehetetlen a történtekről valóságos képet alkotni. Az azonban bizonyos, a kilencvenes évek közepétől a Horn-kormány idején folyó olajozás sokak meggazdagodását segítette elő. Számos vállalkozás alakult, több már meglévő cég felvette tevékenységi körei közé a gépjármű-üzemanyag, valamint a tüzelő- és építőanyag-nagykereskedelmet. A nagyobb olajozásra szakosodott cégek bizonyítottan kapcsolatban álltak egymással, a társaságok vezetői mindent tudtak a konkurensek tevékenységéről, az ipari méreteket öltő bűncselekményekről. Egyik nagy sem működhetett a másik nélkül. Politikai akarat, érdek pedig nem volt a törvénytelenségek feltárására. Ma már hiába is lenne, a cselekmények elévültek, a bizonyítékokat – néhány szilánkot leszámítva – megsemmisítették. Akik pedig sokat tudhatnak – az energolos Portik Tamás, Dékány István, Drobilich Gábor, Gulyás Emil, Vankó Krisztina, az ETL-es Karl Imre és Szűcs Erika, a fortusos Gyurcsány Ferenc és Sáska László, vagy éppen Kuncze Gábor, a rendőrséget abban az időben felügyelő belügyminiszter – csak legyintenek, és még a feltételezéseket is kikérik maguknak, holott az erkölcsi, valamint a politikai felelősség megmaradt.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Kiemelt

Orbán Viktor: Visegrádi partnereink készek ismét segíteni a magyar határvédelmet
A magyar miniszterelnök azt kérte visegrádi partnereitől, hogy ha újabb jelentős migrációs mozgás indul Törökország felől Európa irányába, akkor küldjenek határvédelmi erőket Magyarország déli határaira.

Poszt-trauma

Abortusz mint prevenció
A szimbolikus ügy nem tartozik a főpolgármester kompetenciája alá.

Poszt-trauma

Meddig tarthatja meg ebül szerzett pozícióját Mohács polgármestere?
Nagyon erős felkiáltójel került a végül „megválasztott” Csorbai neve mellé.

Poszt-trauma

Balos tempó Budapesten
Karácsonyék ennyire félnek?

Poszt-trauma

Kispest-Zugló végállomás
Lackner nyakig benne van a Karácsony-kampányban.

Bujkál Lackner és Kránitz

Drogpartik Kispesten
A Magyar Nemzet által nyilvánosságra hozott hangfelvételek szerint több kispesti szocialista politikus is rendszeresen kábítószert fogyaszthatott.

Fűt-fát

Karácsony keresztbe tehet az állatkert fejlesztésének
Fűt-fát ígér Karácsony Gergely. Megválasztásakor bedobta, hogy leállítja a Liget Budapest projektet. Ezt tegnap úgy korrigálta, hogy a Városligetben nem kaphat új épület építési engedélyt.

Aktuális

Aláírták az új megállapodást az Egyesült Királyság kiválásának feltételeiről
A jogilag kötelező érvényű egyezmény mellett elfogadták a jövőbeli viszonyrendszer körvonalait felvázoló, módosított politikai nyilatkozatot is, miután egyetértésre jutottak a tárgyalódelegációk.

Fricz Tamás blogja

Itt járt „Európa” a budapesti kampányban
Több magyar ellenzéki politikus is részt vett egy találkozón a romkocsmák környékén, amelyet többek között a Vote4Budapest, illetve a Night Embassy of Budapest szervezett.

Hirdetés

Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …