„Én mindenben, amit önök mondanak. Én bármit 150 százalékig elhatároztam, régóta a lelkemben, meg a szívemben. Nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni, amit ne tennék meg” – mondta Portik Tamás, a hazai alvilág egyik meghatározó személye Laborc Sándornak, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati főnökének egy budapesti étteremben.
Laborc és Portik között legalább két személyes találkozó jött létre, amelyekről hangfelvétel készült. A hanganyagok leiratát az Alkotmányvédelmi Hivatal a belügyminiszter kezdeményezésére feloldotta a titkos minősítés alól. A nyilvánosságra hozott dokumentumokból így már bárki számára egyértelművé válhat, milyen bensőséges kapcsolat alakult ki a Gyurcsány-kormány és az alvilág között. A megbeszéléseken egyébként Laborcon és Portikon kívül jelen volt az a két személy is, akik megszervezték az összejövetelt.
A jegyzőkönyvek szerint Portik Tamás kijelentette: „nekünk az lenne a dolgunk, hogy erősítsük a miniszterelnök urat vagy magában legalább az MSZP-t”. Az olajos bűncselekményekből évekkel azelőtt hatalmas vagyont szerző férfi felajánlotta, hogy az érdekeltségébe tartozó internetes oldalakat is a baloldal szolgálatába állítja. Ezekről a portálokról annyi derült ki, hogy Portik összesen kétmillió regisztrált taggal tudná a választások eredményét befolyásolni. Az oldalak látogatottsága elmondása szerint naponta félmillió fő körül mozgott.
„Én jól elvagyok a baloldallal, és mindent el fogok követni, hogy 2010 után is így maradjon” – nyomatékosította párthovatartozását az egykori Energol-vezér, aki arról is említést tett, hogy személyesen vitt pénzt MSZP-s politikusoknak, amit soha sem tudott meg senki. Hangsúlyozta, hogy ez „egyféle biztonságot ad” neki, ám a „jobboldali rendőrség” leszámolásos bűncselekményekkel összefüggésben „a céltáblájára tűzte”.
Az elhangzottakból egyértelműen kiderült, hogy Portik Tamás rettegett a kormányváltástól, mert – mint mondta – őt akkor biztos elviszik. Laborc Sándor válasza erre annyi volt, hogy akkor lehet, hogy őt is. A Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatója egyébként hajlott az egyezségre. Portik Tamást arra biztatta, hogy a tudomására jutott információkat juttassa el hozzá. Laborcot szinte minden érdekelte, beleértve az esetleges rendőrségi, bírósági, valamint ügyészségi korrupciót és a politikusokat érintő kényes ügyeket is. A tábornoknak csak az számított, hogy legyen „viszonylag gyorsan fogható és körüljárható”.
„Tehát úgy kellene valamilyen módon kezdeni. Ez bármelyik felület, tehát, érdekes az, amikor megpróbálja befolyásolni a döntéshozókat bármivel (...) akár kupiba elvinni stb.” – ecsetelte elgondolásait Laborc Sándor. „Én magamtól is, gondolom, hogy csinálhatok ilyet a későbbiekben, mert kuplerájban is érdekelt vagyok. Készüljön-e felvétel például?” – érdeklődött Portik. Az elhárítás akkori főnöke ezt jó megoldásnak tartotta, amin mindannyian nagyot nevettek.
A nyilvánossá tett dokumentumok szerint az asztaltársaság hosszabban beszélgetett a Fenyő-ügyről, amellyel kapcsolatban két olyan név is elhangzott, akik megrendelhették a gyilkosságot, de szóba került az Aranykéz utcai robbantás is.
Azt nem lehet tudni, hogy a két személyes találkozót követően pontosan mi történt, mindenesetre Laborc Sándor egy olyan telefonszámot biztosított az egykori olajbűnözőnek, amelyen bármikor közvetlenül tudott nála jelentkezni.
„Jó, és a telefonba mondjak valamit?” – tette fel a kérdést az eligazítást váró Portik Tamás. „Nem, azt majd mindig megbeszéljük. Ha nagyon gyorsan kellene intézkedni, reagálni, akkor persze virágnyelven mindent meg lehet beszélni. De én szeretek közvetlen kontaktusban...megbeszéljük valahol összejövünk. Jó?” – ismertette a szabályokat Laborc Sándor, aki arra is kíváncsi volt, hogy „mennyire tiszta” Portik környezete. „Hát ez jó kérdés, igyekszem mindent elkövetni. Kocsit nem nagyon használok, BKV-val vagy taxival járok. Nem nagyon osztok meg senkivel, semmilyen információt. Amióta itthon vagyok, azt hiszem ilyen őszintén most először beszélgetek emberekkel” – fogalmazott az egykori Energol-vezér.
Laborc Sándor 1958-ban született Budapesten. A nyolcvanas évek elején végzett Moszkvában, a Dzerzsinszkij-főiskolán, amely a húszas évektől a Cseka, majd a KGB, ma pedig az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat akadémiája. Laborc 1978 és 2000 között a Belügyminisztérium állambiztonsági szervénél, illetve jogutódjánál értékelő-elemző, valamint műveleti területeken dolgozott. 2001. január 1-jétől az APEH Bűnügyi Igazgatóságának információs igazgatóhelyettese lett, és ebben a beosztásában dolgozott 2003. január 1-jéig, amikor a szervezet beolvadt az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatóságába.
A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) vezetője 2002 júliusától Zsohár István lett, aki főosztályvezetővé nevezte ki Laborcot. 2004-ben Zsohár átkerült az Információs Hivatal élére, az elhárítás vezetését korábbi helyettese, Galambos Lajos vette át, Laborc pedig műveleti helyettesé lépett elő. Galambos az Egymásért alapítvány körüli botrány miatt lemondásra kényszerül, és Laborc 2007 júniusától már megbízott vezetőként irányíthatta a hivatalt.
Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök még ebben a hónapban kinevezte Szilvásy Györgyöt a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterré. Laborc Sándort dandártábornokká léptetették elő, a hivatalnál jelentős átalakítások kezdődtek: az NBH-tól a gazdasági igazgató kivételével az összes igazgatót és főosztályvezetőt kirúgták, a kémelhárítást pedig beolvasztották egy másik egységbe. Az akkor ellenzékben lévő Fidesz élesen bírálta Laborc intézkedéseit, mert szerintük jelentősen gyengítette a polgári elhárítást. A kritikák ellenére, és azzal együtt, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága addig egyedül álló módon nem szavazott bizalmat neki, Gyurcsány főigazgatóvá nevezte ki.
Laborc hivatali ideje alatt robbant ki az úgynevezett megfigyelési ügy, amelyben a tábornok név szerint jelentette fel a fideszes árnyék titkosszolgálatnak tartott UD Zrt. vezetőjét. A biztonsági cég telephelyén a rendőrség házkutatást tartott, lefoglalták a vállalkozás számítástechnikai berendezéseit, és nyomozás indult, amelyet később minden pontban bűncselekmény hiányában zártak le a hatóságok. Laborc 2009 nyarán arra hivatkozva mondott le beosztásáról, hogy a nyomozás megszüntetése nem teszi számára lehetővé a teljes értékű munka folytatását.
A tábornokkal szemben az UD-ügyben játszott szerepe miatt Demeter Ervin, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának akkori fideszes elnöke hivatali visszaélés gyanújával tett feljelentést. Az ügyészségi vizsgálat mellett az időközben az NBH élére került Balajti László is feljelentette elődjét, mert Laborc hivatali számítógépén Ovi és Bajusz néven Orbán Viktorra és Kövér Lászlóra vonatkozó adatokat találtak. Ebben az ügyben a bíróság első fokon csak magántitok jogosulatlan megismerése miatt ítélte el az elhárítás volt vezetőjét, aki azóta vádlottja a rendszerváltozás óta példa nélkül álló, kémbotrány néven ismert, első fokon a Debreceni Törvényszék által tárgyalt büntetőeljárásnak.
Portik Tamás
Portik Tamás 1967. decemberében született Celldömölkön. Nevelőintézetben nőtt fel, majd a nyolcvanas évek elején különböző bűncselekmények miatt a tököli fiatalkorúak börtönében töltötte büntetését. A börtönévek után prostituáltak futtatásával foglalkozott, majd bejelentkezett az éjszakai élet akkori uránál, és kikönyörögte: alkalmazza őt kidobóként. Korábban bokszolt, így felvették, ekkor ismerkedett meg későbbi mentorával, az akkor is neves alvilági figurával, Drobilich Gáborral. „Karrierje” akkortól került sínre, amikor Drobilich összehozta az alvilágban Brazilként ismert Ferencsik Attilával, és hármasban nekifogtak az olajozásnak. Az üzlet beindításában aktív állományú nemzetbiztonsági tiszti minőségében vett részt Kerekes István, akinek utódja – miután 1996-ban összekülönbözött Portikékkal – az MSZMP KB Agitációs és Propagandaosztályát megjárt, majd 1995-ben a Belügyminisztérium adatfeldolgozó háttérintézményétől leszerelt Csikós József lett. Mindeközben az Energol Rt. elnöki teendőit Keszthelyi Péter látta el; ő a későbbi Gyurcsány-érában a kormányzatinegyed-projekt bírálóbizottságának szakmai titkári titulusát viselte.
A kilencvenes évek olajszőkítési ügyleteiről elhíresült, a honi olajmaffia érdekeltségében álló cég ügyvezetőjét és társtulajdonosát 1997-ben rossz minőségű olajtermék forgalomba hozatalával és adócsalás vádjával állították bíróság elé, ő azonban megszökött az ítélet végrehajtása elől.
Az alvilág egyik irányítójának tartott férfi 1997 és 2003 között a legkeresettebb bűnöző volt. Sajtóhírek szerint Portik külföldön, főként az Egyesült Államokban bujkált, majd azután, hogy büntetése elévült, ismét felbukkant, és strómanok révén zavartalanul szerezhetett vendéglátóipari és egyéb érdekeltségeket. Az energolos évek alatt építhette ki politikai kapcsolatait, amelyben segítségére volt, hogy a cég legfőbb beszállítója, az ETL Ipari Rt. felügyelő bizottságában olyan ismert szocialista politikusok bukkantak fel, mint Karl Imre, Szűcs Erika és Lippai Lajos.
Portik érinthetetlen volt, háborítatlanul intézhette ügyeit és jó kapcsolata volt a médiával. Közel kilenc év rejtőzködés után a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly júniusban egy Gyárfás Tamás producertől vásárolt villában lecsapott Portikra, akire azóta sem cáfolt sajtóhírek szerint a büntetését töltő Radnai László tett terhelő vallomást. A férfi büntetését ezután egészségügyi okok miatt félbeszakították.
Az egykori Energol-vezérrel és vele együtt előzetes letartóztatásba helyezett négy társával szemben az 1998-as Aranykéz utcai robbantással, Prisztás József vállalkozó meggyilkolásával, valamint Seres Zoltán üzletember és a vele utazó olasz állampolgár kivégzésével összefüggésben felbujtás miatt folyik eljárás. A Prisztás-ügyben előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt a Fővárosi Főügyészség egy hónapja emelt vádat Portik és két társa ellen.
