Folytatódik a határon túli magyarságról szóló konferenciasorozat

A határon túlról és Magyarországról érkezett tudósokkal, értelmiségiekkel tanácskozott Sólyom László köztársasági elnök az általa kezdeményezett, Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat negyedik rendezvényén Budapesten, a Sándor-palotában pénteken.

A Támogatáspolitika, civil kezdeményezések, befektetés: a felzárkózás esélyei a határon túl címet viselő konferencián a határon túli magyarságnak nyújtható magyarországi támogatás kérdéseit vitatták meg. Sólyom László köztársasági elnök köszöntőjében arról beszélt, hogy minden határon túli műhelyben folyik a munka, Magyarországon is vannak külön erre hivatott intézmények, mégis azt gondolja, hogy ennek a konferenciasorozatnak különös jelentősége van.

Mint mondta, egyrészt ez az a fórum, ahol a határon túliak minden országból összejönnek, és találkoznak a magyarországiakkal, másrészt úgy érzi, hogy a helyszín semlegessége és őszinte szándéka jót tesz a témának is. Az államfő azt mondta, hogy a konferenciasorozat lassan kezd beérni, és most egy égető és húsba vágó probléma: az anyagi támogatások kérdése kerül terítékre. A határon túli magyaroknak juttatott magyarországi támogatásokról úgy nyilatkozott, hogy a magyarlakta területeket járva kérdésekkel és panaszokkal találkozik azok csökkenése miatt.

Hozzátette, hogy a konferencián ennél sokkal mélyebb kérdésekről lesz szó. Nyilvánvalónak nevezte, hogy a téma kapcsán az egész magyarságpolitika ellentmondásai, a különféle szerepek és intézmények tisztázatlanságai is ki fognak ütközni. Az államfő kiemelte: nemcsak arról van szó, hogy Magyarország milyen pénzbeli támogatásokat tud adni, hogy ezeknek felhasználására milyen igények jelentkeznek, illetve hogy milyen a politikai és a szervezeti háttér, hanem az is fontos, hogy miféle egyéb segítséget tudunk nyújtani a határon túl élőknek akár természetben, akár menedzsmentben, akár lobbizásban. A rendezvény fő előadását Bárdi Nándor történész tartotta, a tanácskozás délután kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódik.

A konferenciasorozatot a köztársasági elnök 2006 tavaszán indította el. Sólyom László többször úgy nyilatkozott, hogy elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését és ennek egyik feltétele a határon túli magyarok helyzetének megismerése. Ennek jegyében 2006. május 4-én kezdődött a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat. Az első találkozón alapvető célként fogalmazták meg: fel kell hívni a figyelmet arra, mennyire fontosak a határon túli magyarok helyzetére vonatkozó valós és megbízható ismeretek, illetve az, hogy megismerjék az új nemzedék érzéseit és álláspontját. A második tanácskozás 2006. november végén volt, amelyen az államfő úgy fogalmazott: a konferencia előnye, hogy „itt a határon túli közösségek egymás álláspontját is meg tudják ismerni”, Magyarország pedig a határon túli magyarokról érkező híreket nem politikai pártokon keresztül kapja, hanem közvetlenül.

A harmadik tanácskozáson, amely 2007. május közepén volt, a köztársasági elnök arról beszélt, hogy tényszerűen fel kell tárni a magyarság autonómiájának európai lehetőségeit. Ezeknek a konferenciáknak a célja az, hogy együtt keressük a magyar nemzetstratégia útjait és jövőjét, azt, hogyan lehet a magyar nemzetet egységesíteni, illetve hogyan lehet ezt az egységet kifejezni a mostani új körülmények között – fogalmazott akkor az államfő.

(MTI)