Kóka János ismertetése szerint a bizottság Székesfehérvárt tartalék helyszínként jelölte meg. A javaslat alapján a kormány dönt.
Rámutatott: Magyarország, ellentétben más államokkal, amelyek energia- és nyersanyagexportjuk révén "mesés jövedelmekre" tesznek szert, természeti kincsek híján leginkább a tudást tudja eladni.Kifejtette, hogy a világon jelenleg két ilyen központ van: az Egyesült Államokban, valamint Japánban. A harmadikat az Európai Unió tervezi létrehozni. Jelenleg három állam – Svédország, Spanyolország, valamint Magyarország van versenyben. A létesítményt az az ország hozhatja létre, amelyik elsőként szervezi a központ megépítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges nemzetközi konzorciumot.
Az ESS-projekttel kapcsolatban a miniszter kiemelte, hogy ilyen lehetőség legfeljebb ötven évenként ha egyszer adódik, s megvalósulása "a világ tudományos térképére" helyezné Magyarországot. A létesítmény olyan vizsgálati módszert tesz lehetővé, amely mással nem pótolható adatokkal szolgál az anyag belső szerkezetéről. A módszer alkalmazható a biotechnológiában, a nanotechnológiában, a geofizikában. Segítségével olyan gyógyszeralapanyagok állíthatók elő, amelyek molekuláris szinten avatkoznak be a kóros folyamatokba.
Kóka János ismertetése szerint a projekt nemcsak az ország tudományos presztízse miatt, hanem gazdasági szempontból is jelentős. Közvetlenül 500-600 munkahelyet teremt, de ennél lényegesen több munkahely létesül a kapcsolódó infrastrukturális beruházások révén. A legfőbb azonban, hogy a magyar kutatók a Neutronkutató Központ kapacitásának csupán 2-3 százalékát használják majd ki, a fennmaradó 97-98 százalékot pedig értékesítik.
A miniszter kiemelte, hogy a projekt szerepel a kormány kutatás-fejlesztési stratégiájában, valamint nyáron bekerült a koalíciós szerződés kiegészítésébe is.
Kóka János hangsúlyozta, az ESS-projekt élvezi a hazai gazdaság, tudomány és politika támogatását, a kormány és az ellenzék egyaránt szeretné a megvalósítását.
Köntös Zoltán, a nemzetközi bíráló bizottság elnöke ismertette a pályázatot. Rámutatott: az első fordulóban hat magyarországi város vett részt, a másodikba Debrecen mellett Székesfehérvár jutott. A héttagú nemzetközi zsűri végül minimális pontkülönbséggel Debrecen javára döntött. A szempontok között a tudományos háttér mellett az infrastruktúra, valamint a város elérhetősége játszott szerepet.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere (Fidesz) kitért arra, hogy 1998-1999-ben fogadta el a képviselőtestület azt a koncepciót, amely a high-tech iparágak fejlesztésében jelölte meg a város számára a "kivezető utat". Debrecenben azóta számos külföldi nagyvállalat telepedett meg.
A polgármester adatai szerint 2006-ban Debrecenben kétezer, magas hozzáadott értéket képviselő terméket előállító munkahely jött létre.
Kósa Lajos a város tudományos hátterét taglalva kiemelte a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetét, s beszélt a Debreceni Egyetem és a város együttműködésében megvásárolt nemzetközileg is jelentős berendezésekről, például, a gammakésről és a sokszeletes pozitronemissziós tomográfról (PET). Kósa Lajos bejelentette, hogy szeretné bekapcsolni a projektbe azokat a városokat, amelyek részt vettek a pályázatban.
Köntös Zoltán az MTI kérdésére elmondta, hogy a projekt becsült értéke 1 milliárd euró körül van, de még folynak a számítások. Az önrészt költségvetési források mellett európai uniós pályázatok, valamint magánbefektetők révén biztosítják. A költségek nagyobbik részét a szerveződő nemzetközi konzorcium finanszírozza.
MTI
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
