Elbúcsúztak Debrecenben Szabó Magdától

Debrecen város, a református és katolikus egyház vezetői, családja, barátai, pályatársai és tisztelőinek százai jelenlétében ma 11 órától örök nyugalomra helyezték Szabó Magda hamvainak felét Debrecenben. Az írónő végakaratának megfelelően testét csütörtökön a debreceni városházán ravatalozták fel, majd a hamvak egyik felét szülei mellé temették. A hamvak másik fele a Budapesten december 10-én 11 órától tartandó kegyeleti szertartást követően férje mellett a Farkasréti temetőben fog pihenni.

Kósa Lajos polgármester tisztelettel és megbecsüléssel emlékezett meg arról, hogy Debrecent azért ismeri a világ, mert Szabó Magda – az egyik legismertebb, legtöbb nyelvre lefordított magyar író – minden művében vállalta debreceniségét, fáradhatatlan utazó nagykövetként elvitte a város hírét mindenhova, ahol járt. Felidézte, Szabó Magda édesapjától kapott életre szóló útmutatást, ami úgy szólt: „Első a város”. Úgy fogalmazott: példamutató, ahogyan az író megélte saját cívis voltát, amiben azt is megmutatta, hogyan kell ezt a sorsot viselni – nehezen követhető mintát mutatva ezzel a város mai vezetőinek és polgárainak.

– Kedves, de kemény ember volt – fogalmazott –, aki kérlelhetetlenül képviselte saját igazságát, korlátokat lépett át, ám igaza volt, s ezt tettei, tehetsége jogán megengedhette magának. Belülről vezérelt ember volt, aki megtehette, hogy úgy nyilatkozzon, imádott férje három utolsó kívánságából csak egyet teljesít, mert a többi nem lenne helyénvaló. Felidézte, Szabó Magda mindig szüleit – Szabó Eleket és Jablonczay Lenkét – látta a Nagytemplom két tornyában – lelkében a város, a hit és a család elválaszthatatlanul összefonódott.

A Szabó Magda által legforróbb, legkitartóbb szenvedélyként emlegetett színház – pályatársak, kollégák – nevében Csikos Sándor, a debreceni Csokonai Színház színművésze búcsúzott. Írásaiból idézve emlékeztetett elkötelezettségére, ami a szabó magdai hős, Domokos Lajos szavaival úgy hangzott, a város nem én vagyok, hanem a kollégium, a kollégium pedig maga Magyarország. Úgy fogalmazott, olyan emblematikus alkotója ő Debrecennek, mint a Macskák szerdája című drámájában megénekelt Csokonai Vitéz Mihály. Olyan író, aki perbe szállt hőseivel, akikkel mélyen azonosult, s akiket bukásukban is szeretett.

A temető díszsírkertjében lévő családi sírnál Bosák Nándor katolikus püspök Szabó Magda ökumenizmusa előtt hajtott fejet, felidézve, hogy mély református hite mellett sokat tett a katolikusokért is, tisztelegve ezzel katolikus édesanyja hite és emléke előtt.