Beszéde kezdetén Kósa Lajos Szabó Magdának édesapjától örökül kapott szavait idézte: „Első a város, te csak huszonötödjére következel”. Majd a város elmúlt századokban nyújtott teljesítménye kapcsán emlékeztetett: a kollégium és élelmiszer-gazdasága okán Debrecen már rajta volt a kontinens térképén. Utóbbi emlékét máig őrzi a hortobágyi szürke marha szobra a Nürnbergben – mondta. Emlékeztetett, az elmúlt nyolc évben a város figyelemreméltó teljesítményt tett le az asztalra: a fejlődés lehetőségét kétségbe vonók kishitűsége ellenére megépítette főterét, a Főnix csarnokot és a Kölcsey Központot, a Leonardo-kiállítás kapcsán közel 160 ezer látogatót vonzó MODEM-et. Úgy fogalmazott, az eredmények olyan pozitív képet alakítottak ki a városról, amihez annak újra fel kell nőnie.
A jelen feladatairól szólva úgy vélte, bár Magyarország és annak fővárosa is utolsó helyen állnak az európai rangsorban, s a Molt, az OTP-t és a Richtert kivéve nem nagyon lehet olyan vállalatot említeni, ami hazánkat ráhelyezné a gazdasági térképre, mégis van esély a kitörésre. Ehhez azonban a Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítása kapcsán ide áramló ezermilliárdokat ésszerűen kell felhasználni, és nem szerencsés a portugál utat követni, ahol olyan fejlesztéseket valósítottak meg, amik fenntartására nincs pénz. Kerülendőnek nevezte a hasonló veszéllyel fenyegető presztízsberuházásokat, megfontolandónak viszont az ír példát, ahol a politikai elit megegyezése eredményeként harmincéves oktatási programmal alapozták meg a később ír csodaként emlegetett gazdasági fellendülést. Kifejtette, bár e példa emlegetése Magyarországon illetlenségnek számít, s nincs is sok esély arra, hogy a politikai osztály szereplői fontos kérdésekben megállapodásra jussanak egymással, Debrecenben ettől eltérő utat járnak. Amint mondta, polgármesterként szükségesnek látja a fejlesztésben érdekelt szereplők egyezségre jutását az eredmény érdekében. Emlékeztetett, a fontos dogokban való egyezségre a város meghatározó szereplői más területen is mutattak már példát: miközben az 1956-os forradalom ötvendik évfordulóján a fővárosban rendőrattak volt, Debrecenben az összes egyház és politikai párt közös felvonulással ünnepelt.
Debrecen legfontosabb kitörési pontjairól szólva kiemelte, évek óta arra törekszenek, hogy magas hozzáadott értéket előállító iparágakat és szolgáltatásokat gyökereztessenek meg a városban. E helyi gazdaságfejlesztési politika eredményeként telepedett meg a városban a British Telecom, a National Instrument vagy a T-Sistem, ám ezzel nem lehet megelégedni. – Kevés, hogy szívesen jönnek hozzánk, mert jó házigazdák vagyunk, azt is el kell érni, hogy legyen néhány, vagy akár csak egy olyan debreceni vállalkozás, ami saját jogán kerül fel az európai gazdaság térképre – fogalmazott. A város gazdasági szereplői helyzetbe hozásának útja a tudásalapú gazdaság fejlesztése lehet – fejtette ki. A város versenyképes vállalkozásai olyan törekvések eredményeként jöhetnek létre, mint a gyógyszeripari nóvumok kifejlesztésére és piacra juttatására a Debreceni Egyetemmel alapított Pharmapolis, a Tudásközpont keretében megindított funkcionális élelmiszerprojektek, és ha sikerül Debrecenbe hozni, akkor legfőképpen a nukleáris ipart Magyarországon megalapozni hivatott Európai Spallációs Rendszer /ESS/. Utóbbiról szólva Kósa Lajos bejelentette: holnap hozzák nyilvánosságra, melyik magyar város szállhat az ugyancsak versenyben lévő svédekkel és spanyolokkal szemben ringbe ezért a tíz év alatt ezermilliárd forintot igénylő makroberuházásért. Rámutatott, ha Debrecen az EES esetében ugyanúgy nem lenne befutó, mint a Kulturális főváros pályázat vagy az Ifjúsági olimpiai pályázat esetén, a megmérettetés vállalásával akkor is felhívta a figyelmet a városban meglévő atomfizikai tudományos kapacitásra. Ez pedig záloga lehet a későbbi, szívós munkával elérhető sikernek.
Dombi Margit