A magyar fiatalok leginkább gazdagok szeretnének lenni

Passzivitás, a virtuális kapcsolatok túlsúlya, önbizalomhiány, irreális jövőkép jellemzi leginkább a 13-19 éves magyar tinédzsereket – derül ki a világ mintegy 30 országában készült GfK Roper Jelentésből. Régiós sajátosság a büntetésnek a legfontosabb alapértékek közötti markáns megjelenése.

A 13-19 éves magyar fiatalokat bizonyos társadalmi problémák jobban aggasztják, mint a 30-40 éveseket, vagy akár nyugat-európai társaikat. Jellemzően eltartottként nem a napi megélhetés, az anyagi létbiztonság vagy a gazdasági instabilitás foglalkoztatja őket, inkább a bűnözés és törvénytelenség, valamint a kábítószer-fogyasztás problémája jelenti számukra a legfőbb félelmeket. Ezt követi a környezetszennyezés és a terrorizmus miatti aggodalom és csak ötödik a sorban az inflációtól való félelem. A magyar tizenéveseket leginkább aggodalommal eltöltő tíz probléma közé tartozik – a sorban kilencedikként – az AIDS, a sort pedig a megválasztott állami képviselők korrupciója zárja.

Fontos a büntetés

A fiatalok értékrendje természetesen lényegesen különbözik az idősebb korosztályokétól. Olyan alapértékek, mint a család védelme, anyagi biztonság természetesen számukra is alapvetők, ám mindezen túl a magyar fiataloknál – a régióban élő más fiatalokkal szemben – markáns értékként jelenik meg a büntetés. A büntetésnek és az igazságosságnak a legfontosabb értékek között való megjelenése kelet-európai sajátosság, és érdekes módon a magyaroknál már a tizenévesek értékrendjében is előkelő helyen szerepel – pedig e fiatalok a rendszerváltás után születtek.

Nincs önbizalom

Igen erős az önbizalomhiány és a külső befolyásolhatóság a mai tizenévesek körében. Az iskolában támasztott követelmények mellett egyrészről az iskolatársak, barátok által támasztott elvárásoknak való megfelelni akarás, másrészről a túlzott információmennyiség állítja igen komoly kihívások elé a mai fiatalokat – és könnyen önbizalomvesztéshez vezethet, ha valamelyik terepen sérül a fiatal. A magyar fiatalok negyede (24,6 százalék) úgy érzi, nem tud beilleszkedni a közösségbe, szemben a Közép- és Kelet-Európában jellemző 21 százalékkal. Főként a különböző zenei irányzatokhoz kapcsolódó szubkultúrák felé fordulnak, így remélve barátokat, ismerősöket szerezni. Ellentétben a korábbi generációkkal, elsősorban a szülőktől és közvetlen környezetüktől várnak iránymutatást, tanácsokat.

Nagyon gazdag szeretne lenni a magyar fiatal

A magyar tinik közel 60 százaléka egyszerűen nagyon gazdag szeretne lenni – ez az arány régiós átlagban az 50 százalékot sem éri el. Minden harmadik magyar fiatal szeretné körbeutazni a világot, de alig 13 százalékuk látná magát híres sportolóként. Közel minden ötödik szeretne befolyásos üzletember lenni, de csak a tizedük ábrándozik a művészvilágról, a világot jelentő deszkákra alig 5 százalékuk vágyik, híres tudós, mérnök vagy matematikus pedig még ennél is kevesebb fiatal szeretne lenni.

A régió legpasszívabb ifjúsága

A magyar tizenévesek a legkevésbé aktívak a régióban, szinte minden szabadidős tevékenység gyakorlásában elmaradnak a kelet- és közép-európai átlagtól. Inkább a nem társas szórakozási formák jellemzők körükben: zenehallgatással, számítógépes és videojátékokkal töltik az időt. A 13-19 évesek intenzív Internethasználók, de elsősorban szórakozásra használják az internetet, számukra főként a játék- és a zeneletöltés eszköze a világháló. A régióban a magyar fiatalok rendelkeznek a legtöbb virtuális ismerőssel – azaz olyan ismerőssel, akivel valójában soha nem találkoztak még, csak chat-szobákban, fórumokon, esetleg blogokon „futottak össze”.

(GfK)