Göncz Kinga a koszovói helyzetről szólva úgy vélte: Magyarországnak nincsen álláspontja, először ugyanis a közös európai álláspontot kell körülhatárolni a kérdésben, ám azt hozzátette: több háttértárgyalás folyik az ügyben. A politikus egyébként kedden találkozik szerb kollégájával, ahol minden bizonnyal Koszovó is szóba kerül majd. Magyarország számára kulcsfontosságú a régió stabilitása, gazdasági fejlődése, mint ahogy az is, hogy ne változzon meg a Vajdaság etnikai összetétele.
-Továbbra is hangsúlyozzuk, hogy az EU adjon vízummentességet Szerbiának – jelentette ki Göncz Kinga.
Szlovákiával kapcsolatban Göncz Kinga hangsúlyozta: az alapproblémák ugyanazok, mint korábban, folyamatosak a konfliktusok a magyar-szlovák viszonyban. A diplomáciai vezető szerint a szlovák kormánynak meg kell szüntetnie a kettős beszédet és tárgyalnia kell a Magyar Koalíció Pártjával, a magyarság képviselőjével.
A romániai magyarok helyzetét a külügyminiszter úgy értékelte, még nincs baj, de oda kell figyelni, hogy a jelenlegi magyar képviselet megmaradjon a román parlamentben. A külügyminiszter szerint az amerikai elnökválasztás és annak eredménye nem fogja befolyásolni a vízummentességi programot. Magyarország tavaly csak éppen hogy nem felelt meg az elutasítási rátának, ennek ellenére ugyanúgy megkezdheti a tárgyalásokat, mint azok az államok, amelyek alatta vannak a tízszázalékos szintnek.
Magyarország idén 20-30 milliárd forintot költ majd nemzetközi segélyezésre, amelynek kiemelt célországa továbbra is Afganisztán, ahová félmilliárd forintot küld Magyarország civil programokra. Idén megpróbálják rendszerezni a fejlesztésre költött pénzeket és az adatokat nyilvánosságra is hozzák.
A kormány megrendült legitimitása a felelős a rossz külpolitikáért
Németh Zsolt általánosságban úgy vélte: a magyar külpolitika láthatatlan és hallhatatlan, jellegtelen, ami a kormány megrendült legitimitására és a miniszter tapasztalatlanságára vezethető vissza. Mint mondta, jelenleg is sok kérdésben – például a külföldi missziók, Afganisztán, a pápai légibázis és az uniós alkotmány ügyében – konszenzus van az ellenzék és a kormány között, és még több kérdésben lenne egyetértés, ha a kormány komolyan venné a politikai pártokkal való egyeztetést. Hozzátette: úgy tűnik, Koszovó kérdésében is egyetértés lesz a kormány és az ellenzék között, bár Göncz Kinga nem árulta el a magyar kormány álláspontját. Megnyugtatónak nevezte, hogy – mint fogalmazott – már nem a tajvani-kínai modell alapján látják rendezhetőnek Koszovó és Szerbia viszonyát.
Németh Zsolt Szlovákia tekintetében úgy vélte, az egyetértés megbomlani látszik a kormány és az ellenzék között, a Fidesz ugyanis értetlenül áll az előtt, hogy az MSZP támogatja, hogy a szlovák Smer ismét teljes jogú tagja legyen az Európai Szocialista Pártnak. Szerinte emellett a nemzetpolitikai kérdésekben és Magyarország „különutas orosz politikája” tekintetében van konfliktus a kormány és az ellenzék között, így a Fidesz nem tartja helyesnek, hogy Gyurcsány Ferenc „veszélyezteti” a közös európai energiapolitikát, mivel az orosz tervet, a Kék Áramlat felmelegített változatát, a Déli Áramlat megvalósítását tűzte zászlajára. Németh Zsolt jelezte, hogy külügyi bizottság elnökeként napirendre tűzi ezt a témát a testületben.
A fideszes politikus a vajdasági magyarok esetleges vízummentességéről szóló külügyminiszteri bejelentésről azt mondta, a határon túli magyarok százezrei számára nincs más megoldás az akadálymentes kapcsolattartás fenntartására, mint a kettős állampolgárság, mert a vízum és az ahhoz kapcsolódó költségek elviselhetetlen anyagi terhet jelentenek. Németh Zsolt közölte: ha meg is valósulna a vajdaságiak vízummentessége, a kárpátaljai magyarok problémája megmaradna. Az ellenzéki képviselő szerint Gyurcsány Ferenc presztízskérdést csinál a kettős állampolgárságból, és ezzel megkeseríti több százezer magyar mindennapi életét, miközben mindenki támogatja az ötletet, a szerbek, a vajdasági magyarok, a közvélemény, az ellenzék, valamint a szocialisták közül is többen, például Szili Katalin és Szabó Vilmos is.
(mti)
