2007. január 23-án a csepeli önkormányzat MSZP-s képviselői leszavazták azt a Fidesz–KDNP-s indítványt, melynek köszönhetően nemcsak a veszélyes hulladék pontos mennyiségére, de származásának, szállításának és elhelyezésének máig megválaszolatlan kérdéseire is választ lehetett volna adni – állítják közös közleményükben a budapesti városrész ellenzéki képviselői.
„Akkor a csepeli MSZP képviselői még azt a szakértői véleményt sem fogadták el, amely először hívta fel a figyelmet a galvániszap szivárgására” – emlékeztetnek, továbbá kijelentik: a Fidesz–KDNP csepeli frakciója és a Fidesz zöld tagozata továbbra is támogatja az 1200 tonna csepeli galvániszap teljes felszámolását és a terület kármentesítését.
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete – Németh Szilárd módosító javaslatát elfogadva – úgy dönt, hogy a volt Csepel Művek területén elhelyezett 1200 tonna galvániszap ügyével kapcsolatban lefolytatandó teljes körű vizsgálatra ad hoc bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a veszélyes szennyezőanyag származása, szállítása, elhelyezése, ártalmatlanítása, stb. körüli bizonytalanságok felderítése, a felelősök megnevezése, továbbá a vizsgálat, az elszállítás, a kármentesítés önkormányzati költsége megtérülésének jogi előkészítése. „Javaslatunkkal nemcsak a galvániszap valódi mennyisége, de a veszélyes hulladékot lerakók kiléte is kiderülhetett volna. Bármilyen megdöbbentő is, de az MSZP azt a javaslatunkat is leszavazta, amely a veszélyes hulladékot lerakók elleni felelősségre vonást indítványozta. Kiknek falaz Tóth Mihály?” – vonják kérdőre Csepel szocialista polgármesterét közleményükben az ellenzéki politikusok.
Emlékezetes: 2007 elején még Persányi Miklós vezette a zöld tárcát, amely következetesen tagadta a csepeli galvániszap veszélyességét és környezetszennyezését. Az első igazán széles körű szakértői vizsgálat eredményét 2006 nyarán kapta meg a csepeli önkormányzat vezetése, melyet 2008. január 8-ig, azaz mind a mai napig nem hozott hivatalosan nyilvánosságra. Ez a szakértői jelentés hívta fel először a figyelmet arra, hogy a csepeli galvániszap szivárog, a csapadékkal, a levegővel és a földdel is érintkezik, már a gyári vízelvezető csatornákban és a talajvízben is megtalálható, kiporzás útján (a szél által) is terjed, és ezen okok miatt azonnal el kell szállítani.
