– Az immár erőszakos cselekményekben is megnyilvánuló feszültség fokozódásáért a szociálliberális kormány és személyesen Gyurcsány Ferenc felelőssége tényként megállapítható. Az őszödi beszédben ezt el is ismerte – mármint, hogy nem csináltak semmit. A nagyobb baj, hogy most sem. Elég csak megnézni, mi történt az integrációs célokat szolgáló támogatásokkal – szögezte le a Fidesz parlamenti képviselője.
A számsorokat nézve kiderül: 2004 óta folyamatosan olvadnak el az összegek, és ez leginkább az oktatási célú ösztöndíjprogramok esetében tragikus. Hiszen ahhoz, hogy a cigányság új generációi ki tudjanak törni a putrivilágból, a tanulás kulcsfontosságú. Mi van most? Óvodába a cigány gyermekek kevesebb mint fele jár, míg a nem cigány gyermekek csaknem 90 százaléka. Igaz ugyan, hogy a 20–24 éves cigány fiatalok 82,5 százaléka elvégezte az általános iskolát, de nagy részük csak később, mint nem cigány kortársaik. Középiskolába az ország fiataljainak 73 százaléka jut be, ez az arány a cigány gyermekekre vetítve mindössze 20 százalék. Érettségit mindössze 5 százalékuk szerez, a nem cigány fiatalok esetében ez az arány 50 százalék fölött van. Egyetemre alig több mint egy százalékuk jut el.
Nincs mit csodálkozni ezen, hiszen a gyermekeiket azok tudják taníttatni, akiknek van valamiféle biztosnak mondható jövedelmük, van munkájuk, a szegénységi küszöb fölött élnek – hívta fel a figyelmet Farkas Flórián, hozzátéve azt is: a generációs ördögi körből való kitörés egyetlen útja, ha a társadalom valóban „beruház a jövőbe”, és megfelelően támogatja a leszakadó, hátrányos helyzetű rétegek gyermekeinek oktatását. És ez már nem csak cigányügy. A mostani kormánypolitika azonban ezzel ellentétes. A szegregáció elleni harcról papolnak, de teljes gőzzel folyik a vidéki kisiskolák felszámolása, ellehetetlenítése.
– A cigányság kilencven százaléka vidéken él, Szatmárban, Borsodban, de más helyeken is mondhatni 100 százalékos a munkanélküliség. Nincs pénz a buszbérletre sem, hogy a gyerek 20 kilométerrel arrébb járjon iskolába. A helyi iskolába be lehet terelni őket, a kisebb csoportokban folyó oktatás révén a családból hozott hátrányok is jobban kezelhetők, a pedagógus is jobban tudja a kapcsolatot tartani a családdal, hatni tud rájuk, be tud avatkozni, ha baj van – vélte a Lungo Drom elnöke. Mint mondta, ezzel az új „körzetesítéssel”, az iskola-összevonásokkal csak újratermelik a cigányság nyomorát, tovább mélyítik a kulturális szakadékot.
Ahogy fogalmazott, az egészségügyi reform cigányságra gyakorolt hatását csak a „holokauszt” fogalmával lehet párhuzamba állítani, hiszen a kórházbezárások, a vizitdíj, az égbeszökő gyógyszerárak a legszegényebb réteget sújtják leginkább: – Mindenki tudja, hogy a cigányok 5–10 évvel élnek kevesebb ideig, mint a nem cigányok, éppen szociális helyzetük miatt. Most ezt még megtetézi a kormány. Ugyanis az a szegény ember, aki eddig, ha úgy érezte, nincs jól, elment az orvoshoz, most hogy jut el a kórházba, ha nincs pénze az útiköltségre? De azt sem tudja, hova kell menni. Vagy azt mondja – ahogy egy hevesi nagypapa mesélte az egyik fórumon –, lehet, hogy nincs is nagy baj, majd meggyógyulok, azt a háromszáz forintot meg inkább odaadom az unokámnak… A kormány a takarékosságra hivatkozik, ez valójában azt jelenti: az elhibázott kormányzás árát a legszegényebbek lehetőségeinek további szűkítésével akarják orvosolni. Tulajdonképpen ez a konvergenciaprogram lényege. És az külön szomorú, hogy ehhez bizonyos roma értelmiségiek asszisztálnak… – összegezte Farkas Flórián.
– Miközben folyamatosan faragják le a cigányság felzárkóztatására szolgáló forrásokat, két kézzel szórják a pénzt olyan, úgynevezett cigány értelmiségieknek, akiknek a cinkos hallgatását így meg lehet venni. Mert azt azért mindenki tudja, hogy nagy baj van – mondta az elnök. Szerinte ha valaki átnézi a pályázati pénzek elosztását, maga is láthatja: három kormány közeli „értelmiséginek” – illetve az ő nevükkel fémjelzett projekteknek – ítéltek meg annyi pénzt, amennyi összességében szinte az egész magyarországi cigányságnak jut.
Pénzen vett hallgatás
Horváth Aladár cigányügyi kormánymegbízott például egymaga több száz millió forintra pályázott sikerrel, míg a még Medgyessy Péter által beharangozott uniós Roma évtized program végrehajtására mindössze 150 millió forint jut idén. Egy budai villa ára: annyi, amennyit akár egy kormánytisztviselő is elvisz – fogalmazott Farkas Flórián. A Roma Oktatási Alap, a Roma Kulturális Alap viszont egy fillért sem kap. Ahogyan az integrációt elősegítő programok sem. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása – amely az oktatási ösztöndíjakat folyósítja – a fele a 2004-es összegnek.
– A magyarországi cigányság ma – ugyanúgy, mint a rendszerváltás előtt – tulajdonképpen nem szólhat bele a saját sorsának alakításába, ugyanis a döntéshozók egy szűk, a saját szájuk íze szerint beszélő rétegen kívül nem állnak szóba senkivel. Ezeket jól fizetik, ők meg boldogan bólogatnak. A cigánypolitika közegében ilyen mértékű árulás még nem volt a rendszerváltozás óta – mondta az elnök, aki elmesélte azt is: saját tapasztalatából tudja, a felzárkóztatásra igenis van mód.
Annak idején, még a nyolcvanas évek közepén Szolnokon megindult egy telepfelszámolási program. Farkas Flórián akkoriban a városi tanács alkalmazottjaként mint cigány családsegítő dolgozott ebben. A modellértékű programról a holland és a német televízió is dokumentumfilmet készített. Farkas úgy emlékezett vissza: a felszámolt putrisor lakóit – úgynevezett „lumpen” nem cigány családokkal együtt – egy családi házas övezetbe költöztették. Az ott élők élete három év alatt gyökeresen megváltozott, kilencven százalékuk az új közösség megbecsült tagjai ma is. Csakhogy akkor az első lépés az volt, hogy munkahelyet szereztek a családfenntartóknak, a gyerekek óvodáját, iskoláztatását elintézték, és amikor a család kezdett talpra állni, és már volt egy kis önereje is, csak akkor költöztették át őket az új övezetbe.
Nyolcszázezer ember segélyen?
– Ostoba az a politika, amely 800 ezer embert segélyezéssel akar féken tartani, lemondva ezzel az adóbevételekről. Munka kell, feltételek kellenek, és főként iskola kell az új generációknak. Minden más csak azután jöhet. Egy tanulmány szerint 2050-re a munkaképes korosztály tagjai között többségben lesznek a roma származásúak. Éppen ezért most már mindez nemcsak „cigányügy”, de nemzeti sorskérdés – hangsúlyozta az elnök.
– A romák számára az utolsó lehetőség a népszavazás. Részt kell venni rajta, és nemet kell mondani a jelenlegi tendenciákra. A független cigány értelmiségnek pedig valóban függetlenné kellene válnia, le kellene válnia a „kormánypórázról”, és ki kellene állnia végre a saját népéért – szögezte le a Lungo Drom elnöke. Arra is rámutatott: a cigányság felemelését, integrációját csak a hiteles cigány értelmiségre támaszkodva lehet megvalósítani. – Ahogy már számtalanszor figyelmeztettem a parlamentben is: ha nem változtatunk, itt is lehet a szlovákiaihoz hasonló éhséglázadás, a jeleket már tapasztaljuk. Nem a Magyar Gárdával kellene foglalkozni elsősorban, hanem a roma értelmiségnek demonstratívan nemet kellene mondani a kormány cigánypolitikájára. A gárdáról csak annyit: ha működésük nem a kisebbségek, különösen a cigányok ellen irányul, nem a viszályt szítja, hanem valóban az ország épülését, a kiszolgáltatottak védelmét szolgálja, azt mondom: a cigányoknak is ott a helyük közöttük. De a jelek sajnos most nem erre utalnak – zárta gondolatait Farkas Flórián.
Nem elég megtanulni két mondatot a cigányok nyelvén, és azt kenetteljesen elmondani a parlamentben, mint ahogy ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tette. Cselekedni kellene végre, hogy a kormány rossz politikája következtében fellépő szociális válság ne vezessen társadalmi robbanáshoz – mondta Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője a sokasodó, etnikai színezetet kapott, erőszakos bűncselekmények apropóján. Farkas a kormánybarát roma értelmiség tevékenységét úgy jellemezte: ilyen mértékű árulás még nem volt a rendszerváltozás óta.
Szarka Ágota
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
