MTA-elnökség: Pálinkás József az első helyen

Előrukkolt ötfős – nem végleges – elnökjelölti listájával a Magyar Tudományos Akadémia tisztújítását előkészítő jelölőbizottság. Májusban a tudós köztestület tisztújító közgyűlést tart, amelynek legérdekfeszítőbb mozzanata a két ciklusát kitöltő Vizi E. Szilveszter utódának megválasztása lesz.

Május első hetében választják meg az akadémikusok és a doktor képviselők a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) új elnökét, három alelnökét, főtitkárát és főtitkárhelyettesét. A Szántay Csaba gyógyszerkémikus akadémikus vezette, 22 tagú jelölőbizottság már bekérte az egyes tudományos osztályok tagjainak véleményét, és első körben öt akadémikus jelölését körvonalazta. Ezek: Fésüs László orvos, Keviczky László villamosmérnök, Pálinkás József fizikus, Roska Tamás villamosmérnök és Somlyódy László vízépítőmérnök.

A jelölti lista nem végleges: a jelölőbizottság azt tervezi, hogy a február 18-i bizottsági ülésen két-három főre szűkíti végleges jelöltjeinek számát. A bizottság a döntés érdekében az említett öt tudóst arra kérte, nyújtsanak be rövid koncepcióvázlatot arról, miként tevékenykednének az elnöki poszton. Nyilvánvaló azonban, hogy a bizottságnak azt is tekintetbe kell vennie majd, hogy hány tudományos osztály javasolta az említett személyeket az Akadémia elnökének. Lapunknak erről is vannak egybehangzó értesülései, amelyek egészen más sorrendbe állítják az imént ábécé szerint közölt jelölteket. Pálinkást nyolc, Somlyódyt hét, Keviczkyt három, Roskát két-három, Fésüst két osztály „favorizálja”. Ha az MTA jelölőbizottsága szűkítené a kört, akkor sem elképzelhetetlen, hogy más szálon is befut jelölt. Hiszen miután a bizottság kiküldi végleges jelöltjeinek nevét a tagoknak, még mindig van mód arra, hogy legalább 20 akadémikus levélben ajánlást tegyen más személyre. Híreink szerint már csak ez tenné lehetségessé, hogy Glatz Ferenc történész is megmérethesse magát. Ismeretes, Glatz a jelenlegi elnök, Vizi E. Szilveszter ciklusai előtt ugyancsak kétszer három éven keresztül már volt elnök, ám vita van arról, hogy a törvény azt is tiltja-e, egy- vagy többciklusnyi „szünet” után újra megválaszthassanak valakit.

Ami a jelölti versengést illeti, érdekesnek ígérkezik Pálinkás József fizikus szerepe. A tudós ugyanis fideszes országgyűlési képviselő, az Orbán-kormány volt oktatási minisztere. Könnyű megjósolni, riválisai, ellendrukkerei főként azzal a frazeológiával próbálják majd csökkenteni esélyeit, hogy pártpolitikus. Érdemes azért megemlíteni, hogy Pálinkáson 2001–2002 közötti minisztersége alatt nem tudtak olyasfajta fogást találni, hogy például belenyúlt volna pályázatok szakmai zsűrijeinek a munkájába. Ellenben az ő nevéhez fűződik a Nemzeti kutatási és fejlesztési program létrehozása, az Akadémia éves költségvetéseinek jelentős emelkedése és az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) forrásainak 65 százalékos növelése. A fizikus-akadémikus ambíciói kétségtelenek, hiszen már jelezte: kész lemondani parlamenti képviselői mandátumáról, ha megválasztják. Három másik elnökaspiráns nevéhez inkább a mai kormánypártok valamelyikét társítja a tudósközvélemény. Fésüs László annyiban tűnik valóban SZDSZ közelinek, hogy háttérszerepet játszott a sokak szemében hírhedtté vált felsőoktatási törvény megalkotásában, és Magyar Bálint egykori oktatási miniszterrel azóta is jó viszonyban van.

Somlyódy László sok időt töltött el a balliberális miniszterelnökök idején a tudományos és technológiai tanácsadó testület élén. Keviczky Lászlónak a kifejezetten szocialista jó kapcsolatai köztudomásúak. Roska Tamás, aki országos tudományszervezőként nem ismert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Karának professzora. MTA-elnöknek lenni Gyurcsány-kormányok idején óriási felelősség. Úgy hírlik, a balliberális üzleti holdudvar egy része máris töri a fejét a vagyontörvény révén az Akadémia tulajdonába került kutatóhálózatok és egyes ingatlanaik egy részének megszerzésén.

Joó István