Alkotmánybírósághoz fordult a Közép-magyarországi és az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal, mivel Budapest és Miskolc városa olyan rendeletet hozott, amely felülírja a törvényt, csak hogy lehetetlenné tegye a távfűtőmű rendszeréről történő leszakadást. Egyes önkormányzatok ugyanis úgy próbálják megfékezni a tömeges leválást, hogy kikötik: az áttérők csak hasonlóan környezetbarát fűtési módot választhatnak. A gázkazán használata szerintük nagyobb környezetterhelést jelent, mint a távhő, bár ezt sokan vitatják Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke is azt hangsúlyozta lapunknak: helyileg talán hatékonyabb a gázkazán, de várospolitikai szempontból hoszszú távon károsabb a környezetre. A távhő melletti érvként hozta fel azt is, hogy a kazánok beüzemeléséhez szükség lehet a vezetékek átalakítására, s a panelek statikai jellemzőit is figyelembe kell venni. A cége által kezelt társasházak lakói eddig nem igényelték a leválást, de nagy az érdeklődés a kiegészítő, alternatív energiaforrások használatára. Leszögezte: a panelprogram segítségével elvégzett nyílászárócsere, szigetelés is nagyban csökkenti a hődíjakat.
Egy többségében fővárosi épületek közös képviseletét ellátó társasházkezelő cég ügyvezetője viszont azt mondta: már több háztömb leválását valósították meg. A legújabb panelprogram-pályázat segítségével pedig tavasszal tízegynéhány további épületnél is szeretnék elindítani a fűtési mód megváltoztatását. A központi gázfűtésre áttért lakók azt tapasztalják, hogy 30-35 százalékkal csökkent a fűtésszámlájuk, néhány év alatt megtérülnek a ráfordított – nem csekély – költségek. Nem mellékes az sem, hogy megszabadulnak a télen-nyáron hat-tízezer forintos távhőalapdíjtól. Az ügyvezető nem tagadta, hogy jogi és műszaki szempontból sem egyszerű a leválás, de nem lehetetlen. A 2005-ös távhőtörvény azt írja elő, hogy társasházak esetén a tulajdonosok legalább négyötödének, azaz 80 százalékának bele kell egyeznie a beruházásba. Egyes tömböknél már itt megbukik a tervezett projekt.
Egy kőbányai lakásfenntartó szövetkezet munkatársa kérdésünkre kifejtette: még nem kezdeményezték náluk a fűtésváltást, de erre nem is lenne komoly esélyük a lakóknak. Bonyolult az ügyintézés, az engedélyek beszerzése, nem adottak a műszaki feltételek, mivel önálló hőközponttal kell rendelkezniük. Ráadásul az idősebb panellakók nem tudnak vagy nem akarnak hosszabb távon kifizetődő, de hirtelen nagy terhet jelentő beruházást finanszírozni. Az ilyen ügyek valószínűleg már a lakógyűléseken megtorpannának. A február 1-jén közzétett panelprogram négyféle jogcímen ad lehetőséget a panelek felújítására, ezek egyike a fűtési rendszer korszerűsítése. Licker-Fóris László, a minisztériumi pályázatot kezelő Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Kht. illetékese lapunknak megerősítette: nincs akadálya annak, hogy távhőről való leváláshoz is igénybe vegyék a házak az állami és önkormányzati támogatást. A gázkazán beépítése szerinte megfelelhet az energiamegtakarítást és környezetbarát üzemeltetést előíró feltételnek. Indoknak az is elegendő lehet, hogy a távhőszolgáltatás erőn felüli anyagi megterhelést jelent a fogyasztóknak. Fontos azonban tudni: a támogatáshoz számos engedély beszerzése szükséges.
Berta Hajnal

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.