Sólyom László hivatala szerdán kapta meg a jogszabályt, és a köztársasági elnök még nem döntött arról, aláírja-e a törvényt. Az államfő dönthet úgy is, hogy az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldi a törvényt, vagy normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldi – mondta Kumin Ferenc.
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a büntető törvénykönyv módosítását, ami lehetővé teszi a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása beiktatja a jogszabályba a magyar nemzettel vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal szembeni gyalázkodás büntethetőségét.
A módosítás 2. paragrafusa arról rendelkezik, hogy a módosított törvény a kihirdetést követő harmincadik napon lép hatályba, majd két nappal később a módosítást kimondó törvény hatályát veszti. Lövétei István alkotmányjogász kifejtette: ennek a paragrafusnak az a célja, hogy ne legyenek felesleges jogtöredékek a magyar jogban. Emlékeztetett arra, hogy sok módosító törvényt fogad el az Országgyűlés, és ha a változtatások megtörténte után ezek nem kerülnének ki a hatályos jogszabályok közül, akkor „százmillió, egyébként semmire se használható jogszabálycímünk lenne a hatályos jogszabályok között”. Az eredetileg elfogadott – de a módosítást már tartalmazó – törvény természetesen hatályban marad.
A Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet kedden arra kérte a köztársasági elnököt, hogy a büntető törvénykönyv elfogadott módosítását aláírás előtt véleményezésre küldje meg az Alkotmánybíróságnak. Álláspontjuk szerint a törvényjavaslat szükségtelen és aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságot. Közölték azt is, hogy az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban következetesen alkotmányellenesnek minősítette a módosítás szellemében született jogszabályokat.
(MTI)
Szalay Bobrovniczky Kristóf
Szalay-Bobrovniczky Kristóf történelmi találkozón vett részt
