A Pécsi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója örül annak, hogy a városi önkormányzat jelentős fejlesztéseket tervez 2010-ig az intézményben, amelynek helyzete véleménye szerint „tűréshatáron” van. Simon István szerdán a távirati irodának elmondta: örült a teátrum támogatásáról szóló bejelentésnek, de az önkormányzat megkeresésükre az utóbbi években már többször ígért segítséget a modernizációhoz. Tasnádi Péter, Pécs polgármestere a napokban jelentette be: fél- és egymilliárd forint közötti összeget szánnak a teátrum technikai felszereltségének javítására, továbbá a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) egyik helyszíne, a Káptalan utcai szabadtéri színpad rekonstrukciójára. A beruházások forrásául az Európa kulturális fővárosa – Pécs, 2010 (EKF) program egyik nagy projektjére, a nagy kiállítótérre elkülönített pénz egy része szolgál, amely azután szabadult fel, hogy a város az önkormányzati tárca javaslatára úgy döntött, a vártnál magasabbra becsült költségek miatt nem vág bele az építkezésbe – tette hozzá a szocialista politikus.
A Pécsi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója a bejelentés kapcsán felidézte: a színház 113 éves épülete 1986 és 1991 között nagy rekonstrukción esett át, s akkor Közép-Európa legmodernebb ilyen intézménye volt. Mára világítóberendezései, hangtechnikája és színpadgépészete nemhogy nem követi a fejlődést, olyannyira elavult, hogy nem felel meg a 2010-re tervezett, komoly európai produkciók bemutatásához szükséges feltételeknek – hangsúlyozta. A folyamatos, kisebb összegű ráfordítások elégtelennek bizonyultak, a géppark mára teljesen amortizálódott. Rossz állapotban vannak az elektromos függönyök, a forgók, a süllyedők, összességében a színpad és a próbatermek padlózata is, és ez csak a technika, a mellékhelyiségekről és a tavalyi beázás okozta károkról nem is beszélve – fűzte hozzá Simon István. Az ügyvezető igazgató rámutatott: a baranyai megyeszékhely kulturális koncepciójában szerepel a színház felújításának szükségessége, de ennél több nem, vagyis nincs meghatározva, mennyit szánnának a munkálatokra, és azokat mikor végeznék el. Ahhoz, hogy a fejlesztéseknek az EKF-program évére látható jelei legyenek, a munkálatoknak jövőre el kellene kezdődniük. A teátrum vezetése 2006-ban már összeállította a tennivalók listáját, s azok költségét akkori áron számolva 900 millió forintra becsülték.
A vezető legalább ekkora problémának nevezte a fenntartó önkormányzat egyre csökkenő támogatását. Amíg a próza-, opera- és balett-tagozatot egyaránt működtető, 227 dolgozót foglalkoztató teátrum tavaly 694 millió forintnyi állami és önkormányzati támogatást kapott, addig az idén csak 674 milliót úgy, hogy Bókay Endre szocialista országgyűlési képviselő közbenjárására 20 millió forinttal nőtt a központi költségvetési hozzájárulás – közölte Simon István. Az ügyvezető a pécsit több vidéki színházzal összehasonlítva azt mondta: 2007-ben az állami és önkormányzati dotáció Miskolcon 735, Debrecenben 866, Szegeden 898, Győrben pedig 918 millió forint volt, vagyis a hasonló nagyvárosok teátrumai jobb feltételekkel működhettek az előző esztendőben. Simon szerint a Pécsi Nemzeti Színház a „tűréshatáron van”, vezetői abban bíznak, hogy a 40 milliárd forintból gazdálkodó és 19 milliárd forintos hitelállománnyal terhelt Pécs pótköltségvetéséből legalább 10 millió forintnyi pluszforráshoz juthatnak ez év folyamán. Úgy vélte: ettől függetlenül „meg kell húzni a nadrágszíjat”. Tavaly 26 dolgozót elbocsátottak, az idén ezt nem tervezik, megpróbálnak a jelmezeken és a díszleteken spórolni, fontolgatják továbbá a jegyárak emelését. Utóbbival azonban nézőközönséget veszíthetnek, ugyanis nem a tehetősek, inkább a középréteg tagjai járnak színházba, akik nagyobb áremelést már nem tudnának elviselni – mondta a színház ügyvezető igazgatója.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.