Lapértesülés szerint tavaly nyár óta mindössze nyolc kiemelt fejlesztés gazdájával kötött szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség abból a több százból, amelynek az utóbbi fél évben adott zöld jelzést a kormány. A folyamat már a kezdet kezdetén megrekedt, a kormány által ígért fél évet már akkor nem vette komolyan senki. A szakmai zsűri az uniós pénzekre igényt tartó nagy projektek zömét nem engedte volna támogatni, legfőképpen azért, mert szerinte biztosan nem tarthatók a vállalt határidők.
A Népszabadság információja szerint jelenleg is folyik annak a több száz fejlesztési elképzelésnek a felülvizsgálata, amelyeknek a gazdái a pályázati rendszeren kívül, a kormány egyedi döntésével elnyerhető uniós forrásokat kértek és elvben kaptak is. Valamennyi projekt esetében készül egy menetrend, amelynek be nem tartása – az eddigiekkel szemben – szankciókat von maga után. A hónap közepéig a kormány elé kerül az a javaslatcsomag, amely a kiemelt fejlesztések kudarcaiból és az eddigi tapasztalatokból kiindulva tisztázza végre, kinek mi a feladata a folyamatban, ki miért felel, s milyen szankció jár a be nem tartott határidőkért.
Jelenleg csak az biztos, hogy tavaly júliusban 258, októberben újabb 71 fejlesztési elképzelésre bólintott rá a kormány, ebben a hónapban pedig további ötvennek ad szabad utat, azaz tart arra alkalmasnak, hogy a döntést követően hat hónapon belül – ha szükséges, három hónap ráadással – megköthető legyen velük a támogatási szerződés, és elkezdődhessen a fejlesztés.
A lap úgy tudja, eddig mindössze nyolc kiemelt fejlesztésnek van aláírt szerződése, s ezek is inkább olyan állami kiadásokat váltanak ki, amelyek a közigazgatás reformját, az állami intézmények működésének javulását segítik. Amikor felvetődik a kérdés, vajon ki felel azért, hogy így alakult a projektek sorsa, mindenki közös felelősségről beszél – személyekről, intézményekről, szervezetekről nem esik szó.
(Népszabadság)
Észak-Korea
Észak-Korea komoly bejelentést tett az orosz külügyminiszternek
