A jelentés egyebek mellett megállapítja: a kormány 2000-ben és 2004-ben is célul tűzte ki az államháztartási reform átfogó előkészítését, a kijelölt feladatok azonban nem teljesültek, és a helyszíni ellenőrzés lezárásáig is aktuálisak maradtak. A PM ezzel szemben a jelentéshez fűzött észrevételében úgy vélekedik: az államháztartás területén több reform értékű lépés is történt az elmúlt időszakban, ilyennek tekinthető a vagyontörvény megalkotása.
A javaslatok közül az előirányzat-maradványok „rendszerszerű” áttekintését a pénzügyminiszter nem tartja szükségesnek. Érvelése szerint a maradványokkal kapcsolatban a hatályos jogszabályok meghatározzák és egyben behatárolják a pénzügyminiszter jogait és kötelezettségeit. Másrészt az intézményi maradványok aránya a vizsgált időszakban alacsony volt – ezt a miniszter levelében számokkal is alátámasztja -, ami szerinte az intézmények felelős kötelezettségvállalásait mutatja. Az ÁSZ a pénzügyminiszter észrevételeinek megismerése után is fenntartotta az előirányzat-maradványokkal kapcsolatos javaslatát.
A számvevőszéki jelentés felrója a PM-nek, hogy a minisztérium az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzésének (ápbe) fejlesztésével kapcsolatos feladatait érdemben nem oldotta meg, elmaradt a belső pénzügyi ellenőrzési rendszer rendszerszemléletű újragondolása, a nemzetközi tapasztalatok adaptálása, a pénzügyi belső kontrollrendszerek és a belső ellenőrzés viszonyának tisztázása és szabályozása. A PM észrevételeiben ezzel szemben úgy véli, hogy az elmúlt években a rendszer számos összetevőjének továbbfejlesztése, korrigálása, felülvizsgálata megvalósult, megtörtént a belső kontrollrendszerek újragondolása, az ezzel kapcsolatos áht-módosítási javaslatot a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvénytervezet tartalmazza.
A jelentés kritikákat fogalmaz meg az informatikai területen is. Megállapítja egyebek között: míg az informatikai terület irányítását, koordinációját korábban a PM közigazgatási államtitkárához tartozó, 2004-től működő iroda hatékonyan látta el, az irányítási funkció 2006-ban, a PMISZK-hoz való telepítése nem bizonyult sikeresnek, mert a fejezet érintett intézményei közötti feladat- és erőforrás-megosztást nem rendezték egyértelműen. A Költségvetési Gazdálkodási Rendszer (KGR) projekttel kapcsolatban a számvevők azt javasolják, hogy a miniszter még a támogatási szerződés megkötése előtt gondoskodjon a lényeges kockázati tényezők (ilyennek tekintik egyebek között a külső szakértőknek, fejlesztőknek való kiszolgáltatottságot, az érintett intézmények ellenállását) pótlólagos értékeléséről, emellett a projekt költségvetésének részletes számításokkal való alátámasztásáról, a túlbecsült management költségek, illetve az alulbecsült bevezetési költségek korrekciójáról; a projekt szakmai tartalma, illetve az államháztartási reform közötti folyamatos összhangról.
Az ÁSZ szükségesnek tartja továbbá az államháztartás pénzügyi belső ellenőrzési rendszerének rendszerszemléletű újragondolását, a PM Informatikai Szolgáltató Központ (PMISZK) funkcióinak felülvizsgálatát, a vám- és az adóhatóság közötti adatcsere rendszerének korszerűsítését is. A számvevők javasolják továbbá, hogy a pénzügyminiszter rendszerszerűen tekintse át az előirányzat-maradványok keletkezésének okait, annak alapján kezdeményezze a szabályozásban szükséges változtatásokat.
A számvevőszéki ellenőrzés a PM intézményeinek 2004. és 2007 első féléve közötti felügyeleti, irányítási és gazdálkodási folyamataira irányult. Az ÁSZ a PM feladatai közül kiemelt figyelmet szentelt az államháztartási reformmal, az államháztartás informatikai rendszereivel, fejlesztésével, az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységeknek, továbbá áttekintette az intézményekre vonatkozó irányítási és felügyeleti funkciókat.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
