„Egyetlen elfogadható válasz születhet a kormány részéről. Az, hogy beismeri hibáját, elnézést kér az ország polgáraitól és visszavonja a döntését” – fogalmazott sajtótájékoztatón a politikus. Mint mondta, a kormány e lépése törvénytelen, mert a nemzetbiztonsági törvény nem ad felhatalmazást arra, amit ez a jogszabály tartalmaz, illetve azért is törvénytelen és szakszerűtlen, mert a kormány erről a döntésről nem tájékoztatta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát.
Demeter Ervin úgy vélte, még tisztességtelen is, hiszen a kormány a döntés előtt nem egyeztetett az érintettekkel. „És különösen tisztességtelen azért, mert a kormány ezzel az intézkedésével megteremti a lehetőségét a bírói engedély nélküli lehallgatásoknak” – fogalmazott. Kérdésre válaszolva Demeter Ervin közölte: e jogszabály értelmében a Nemzetbiztonsági Hivatal úgynevezett „objektumvédelmi munkát indít”, ami – egyebek mellett – azt jelenti, hogy az önkormányzatoknál kapcsolatokat építenek, „információs csatornákat hoznak létre részben hivatalos, részben pedig titkos kapcsolatok útján”, szükség esetén igazságügy-miniszteri engedéllyel végezhetnek telefonlehallgatást, helyiség átkutatását.
A politikus szerint a kormány ezzel a döntésével – azon túl, hogy alkalmatlanságát mutatja – alapvetően veszélyezteti az emberek jogbiztonságát, hiszen ez egy jogszerűtlen döntés volt; ellentétes a demokratikus normákkal, azt üzeni az embereknek, hogy ők bármit következmények nélkül megtehetnek – vélekedett Demeter Ervin. Közölte: hétfőn Kósa Lajossal közösen magyarázatot kérnek az Országgyűlésben a kormányhatározat miatt a titkosszolgálatokat felügyelő minisztertől.
Kérdésre válaszolva azt mondta, nincs arról tudomása, hogy ezeket az eszközöket használták vagy sem. Hozzátette: a kormányhatározat az aláírás napján lép hatályba, és a miniszterelnök még nem írta alá.
Demeter Ervin elismerte, hogy az Orbán-kormány hibát követett el azzal, hogy nem vette észre ezt a Horn-kormány idején született határozatot és nem helyzete hatályon kívül. Leszögezte: ezt a kormányhatározatot az Orbán-kormány nem alkalmazta. Mint mondta, a titkosszolgálatnak van dolga, hiszen a kormány tagjait és a kormányzati intézményeket kell megvédenie.
„Védjék meg Veres Jánost azoktól a bűnözőktől, akik a közelébe keveredtek, és immár a bíróság jogerősen kimondta, bűncselekményt követtek el állami pénzek felhasználásakor. Vagy védje meg (...) Lamperth Mónika férjét attól, hogy a bróker botrány fő gyanúsítottjával pezsgőzgessen, és szoros kapcsolatot ápoljon. Vagy védje meg Gyurcsány Ferencet attól, hogy Zuschlag János talicskával tolja ki a pénzt az (általa) vezetett minisztériumból” – fogalmazott.
Demeter Ervin emlékeztetett: március 20-án a kormány egy titkos határozattal nemzetbiztonsági ellenőrzés és védelem alá vonta az önkormányzatok széles körét, s ezt csak a Fidesz nyomására hozták nyilvánosságra. Hozzátette: a megfigyeltek körébe tartoznak a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok.
Szilvásy: Nem vonja vissza a kormány a határozatot
Szilvásy György, polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter az elhangzottakra az MTI-nek úgy reagált: az ország érdeke, hogy ez a kormányhatározat továbbra is hatályban maradjon, ezért azt nem vonja vissza a kormány. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy ez a kormányhatározat felülírhatja a konszenzussal elfogadott nemzetbiztonsági törvényt és lehetőséget ad olyasmire, amire az a jogszabály nem – jelentette ki.
Emlékeztetett arra, pénteken azért oldotta fel a kormányhatározat titkosítását, mert a Fidesz erről szóló interpellációjában szereplő felvetésnek semmilyen igazságalapja nincs. „Most is határozottan visszautasítom azt a feltételezést, hogy a kormány bármilyen célból le akarná hallgatni az önkormányzatokat, illetve rajtuk keresztül a politikai elit bármely tagját” – közölte a miniszter. A kormányhatározat tartalmát ismertetve közölte: az 1998-ben született dokumentum azoknak az intézményeknek, szervezeteknek és cégeknek a körét tartalmazza, amelyek nemzetbiztonsági védelem alatt állnak. Ennek a célja az, hogy megvédje őket a szervezett bűnözéstől, a terrorcselekményektől vagy törvénytelen befolyásolástól.
Szilvásy György kitért arra, hogy a határozat mostani módosításával olyan önkormányzatok és önkormányzati intézmények is bekerültek ebbe a körbe, amelyek az uniós források kiírása, vagy felhasználása miatt támadásoknak, visszaéléseknek lehetnek kitéve. Kiemelte: a nemzetbiztonsági védelem együttműködésen alapul és a gyakorlatban azt jelenti, hogy információcserével, titokvédelmi tanácsadással, vagy éppen előadásokkal segítik az érintett önkormányzatokat, szervezeteket, intézményeket, cégeket.
Tóth: 2004-ben kivették az önkormányzatok ellenőrzését a jogszabályból
Tóth Károly, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista alelnöke az MTI-nek reagálva azt mondta: a Fidesz által kifogásolt kormányhatározat objektumvédelemről szól, és nem teszi lehetővé semmilyen engedély nélküli technika alkalmazását, lehallgatást, megfigyelést. Ez egy együttműködést feltételez az adott szervezet és a nemzetbiztonsági szolgálatok között – mondta a politikus. Ez a határozat 1998 óta van hatályban, tehát már a Fidesz-kormány alatt is létezett a dokumentum és akkor is szerepeltek benne a megyei önkormányzatok – emlékeztetett Tóth Károly, hozzátéve, a jogszabályt 2004-ben módosították – akkor „kivették belőle” az önkormányzatok ellenőrzését, és a mostani módosítással kerültek vissza. „Meglepődtem, hiszen Demeter úr felkészült ember, és nem szokott olyan ügyekbe belekezdeni, amelyben nincs igaza” – fogalmazott Tóth Károly utalva arra, hogy nem igaz Demeter Ervin azon kijelentése, miszerint nem tudtak erről a kormányhatározatról, hiszen – mint a szocialista politikus elmondta -, az Orbán-kormány alatt részletes értelmezési belső utasítást adtak ki a határozathoz, hogy azt hogyan kell a szolgálatoknak alkalmazni.
(MTI)
Brüsszel
Brüsszel szankciókat akar kivetni Izraelre
