A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa kijelentette: addig, amíg a romák nem jelennek meg politikai nyomásgyakorló csoportként, vagy amíg nem lesz éhség-, illetve „gettólázadás”, a kormányzat áttörő, komoly lépéseket nem fog tenni a romák társadalmi integrációjának érdekében.
„Normális, jól működő társadalomban” nem kellene külön romaprogramokat indítania a kormányzatnak, ha a népcsoport lemaradása pusztán szociális eredetű lenne, akkor gazdasági intézkedésekkel meg lehetne szüntetni a problémát – mondta, hozzátéve, hogy a romákat a társadalmi kirekesztettség mellett a naponta megélt diszkrimináció is sújtja.
Kállai Ernő a Friedrich Ebert Alapítvány és az Eötvös Károly Intézet által szervezett vitaesten feltette a kérdést: a kormányok évente azt hangoztatják, hogy 15-20 milliárd forintot fordítanak romaprogramokra, de akkor miért nem lehet érzékelni a változást, miért nem lehet látni áttörő eredményeket?
Véleménye szerint akkor, ha a politikusok megértenék, hogy kormányokon átívelő programokra van szükség, 20-30 éven belül áttörő változást lehetne elérni. Igaz, ehhez sok pénzre lenne szükség, és csak akkor lenne érdemes hozzáfogni, ha a szándék komoly, ugyanis minden program annyit ér, amennyi megvalósul belőle – fűzte hozzá.
Osztolykán Ágnes politológus, a Roma Integráció Évtized Program volt magyarországi titkárságvezetője előadásában úgy fogalmazott: a kilenc ország részvételével 2003-tól előkészített és 2005-ben elindított közép-európai program eddigi tapasztalataiból az a következtetés vonható le, hogy a roma civil képviseletek semmilyen legitimitással nem bírnak, vezetőik pusztán önmagukat képviselik.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
