Példátlan helyzetnek látja a kisebbségi kormányzást Szili

Konfliktussal jár az Országgyűlés működésében, és több feladatot, nagyobb felelősséget ró a parlament elnökére a kisebbségi kormányzás – jelentette ki Szili Katalin. Példaként említette a házbizottságban tett javaslatait, köztük a parlamenti napirendet, amelyre – ötpárti konszenzus hiányában – évek óta saját hatáskörben tesz indítványt.

Ha az SZDSZ április végén kilép a koalícióból, a házelnök egyeztetést kezdeményez a frakcióvezetőkkel a kisebbségi kormányzás technikai részleteiről és a várható változásokról – derült ki Szili Katalin keddi sajtótájékoztatóján. A házelnök arról is beszélt, hogy a parlament működésében jelentős változást hozna a kisebbségi kormányzás, és olyan helyzet is előállhat, amilyenre még nem volt példa. Várhatóan nem kerül sor a bizottsági helyek újraosztására, mivel ehhez ötpárti konszenzus kell – tette hozzá.

Én már régóta mondom, hogy az ország előtt álló feladatok megoldásának mind szélesebb konszenzuson kell alapulnia, így ez a helyzet esélyt ad arra, hogy a pártok együttműködési szándékát próbára tegyük – vélekedett a házelnök. Hangsúlyozta: a kisebbségi kormányzás folyamatos egyeztetési kényszert jelent, ami jelentősen megnehezíti a kormányzást, tekintettel arra a közismert tényre, hogy az ellenzék többsége nem érdekelt annak fenntartásában.

Működési zavarok várhatóak

Szili úgy látja, mindez konfliktussal jár az Országgyűlés működésében, és több feladatot, nagyobb felelősséget ró a parlament elnökére. Példaként említette a házbizottságban tett javaslatait, köztük a parlamenti napirendet, amelyre – ötpárti konszenzus hiányában – lényegében évek óta saját hatáskörben tesz indítványt. Kérdés, hogy az SZDSZ ellenzékben is tartja-e magát a korábbi gyakorlathoz, és támogatja-e a napirendet, illetve a parlament munkarendjét – tette hozzá. Megjegyezte: az SZDSZ-frakció ellenzékivé válása a házbizottság döntési mechanizmusában nem okoz változást, mivel a testület csak ötpárti egyetértéssel hozhat döntéseket. Az Országgyűlés elnöke elképzelhetőnek tartja azt is, hogy lesznek olyan helyzetek, amikor vissza kell térni a napirend gombnyomásos megszavazásához, nem lesz elég a kézfeltartás, ami a mostani gyakorlat.

Kitért arra: a bizottsági helyeket várhatóan nem osztják újra, mert az erről szóló, az Országgyűlés megalakuláskor 2006-ban hozott politikai megállapodást csak az öt parlamenti párt közös akaratával lehetne megváltoztatni. A házelnök felidézte, hogy a házszabály rögzíti: a parlamenti állandó bizottságokban annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel, és minden ilyen testületben frakciónként legalább egy-egy képviselőnek helyet kell kapnia.

Felborul a politikai megállapodás

Sem a 2006-os politikai megállapodás, sem a házszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a kormánypártoknak többségben kell lenniük az állandó bizottságokban. Ez a többség eddig az arányosság elvének alkalmazásából adódott – közölte a házelnök. Ebből az következik, hogy ha az SZDSZ ellenzéki frakcióvá válik, akkor az MSZP-nek öt bizottságban marad többsége, három testület paritásossá válik, tízben pedig az ellenzék kerülne többségbe – mondta Szili Katalin.

Kiemelte: ez utóbbi körbe kerülne a mentelmi bizottság is, amely viszont a házszabály alapján kötelezően paritásos alapon működik. Véleménye szerint emiatt mindenképpen módosítani kellene a 2006-ban kötött politikai megállapodást. A házelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzéki többségű vagy paritásossá váló testületekben akár már a napirend elfogadásához is érdemi egyeztetésekre lesz szükség a frakciók között.

Szili Katalin szerint előállhat az a probléma, hogy a módosító indítványokról történő szavazáskor a „támogatott sort” szétszavazzák a képviselők, ami koherenciazavart okozhat. Emelkedhet az Országgyűlés által visszautasított interpellációk, válaszok száma is, ami a bizottsági jelentés beérkezést követő plenáris ülésen a tárgyalásra fordított időkeret jelentős növekedését eredményezheti – mondta a házelnök.

(MTI)