Hétfőn döntenek a pártok, támogatják-e Baka kinevezését

A Legfelsőbb Bíróság elnökéről, valamint az adatvédelmi és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról szavaz az Országgyűlés hétfőn, jövő heti kétnapos ülésének első napján.

A Legfelsőbb Bíróság elnökének Baka Andrást, a strasbourgi emberi jogi bíróság volt bíráját jelölte április végén Sólyom László köztársasági elnök. Az MSZP, a Fidesz, a KDNP és az MDF hétfőn dönt arról, támogatja-e a jelöltet. A Fidesz és a KDNP jelezte: sem szakmai, sem politikai kifogásuk nincs a jelölttel szemben. Az SZDSZ nem támogatja a jelöltet. Miután az Országos Igazságszolgáltatási Tanács meghallgatta Baka Andrást, nem támogatta főbíróvá választását, az öt ítélőtábla vezetője azonban egyetért megválasztásával. A Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnökének, Lomnici Zoltánnak hatéves megbízatása június 26-án jár le. A két ombudsmani poszt december közepe óta betöltetlen, az államfő jelöltjeit eddig háromszor szavazta le a Ház.

Sólyom László május 9-én jelentette be, hogy a posztot korábban is betöltő Péterfalvi Attilát adatvédelmi biztosnak, Fülöp Sándor jogászt pedig a jövő nemzedékek ombudsmanjának jelöli. Mindketten voltak már jelöltek, az államfő azért jelölte őket újra, mert ők kapták a legtöbb szavazatot a parlamenti szavazáson. Az öt parlamenti frakció hétfőn alakítja ki álláspontját a jelöltekről. Péterfalvi Attila decemberi újraválasztásakor a szocialisták lelkiismereti szavazást rendeltek el a frakcióban, a Fidesz, a KDNP, az MDF és az SZDSZ támogatta a jelöltet. Az MSZP Fülöp Sándor esetében szintén lelkiismereti szavazást rendelt el a februári választáson, a Fidesz támogatta a jelöltet.

A három jelölt megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges, a szavazás titkos. Ha sikeres a választás, akkor a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az ombudsmanok esküt is tesznek. Határoznak az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény felülvizsgálatáról, amely a jogszabály jelentős részét hatályon kívül helyezi, de megtartják a felügyeleti tanács összetételére, az intézményi és a betegforgalmi listára, valamint az elszámolási nyilatkozat megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket.

Az SZDSZ kilépése miatt dönteni kell a kuratóriumokról is

A képviselők várhatóan döntenek az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a médiakuratóriumok kiegészítéséről. Az SZDSZ delegáltjai május elsejétől – a párt koalícióból való kilépésétől – az ellenzéki oldalhoz tartoznak, így a törvény alapján a közmédiumok kuratóriumi elnökségében, illetve az ORTT-ben ismét egyensúlyba kell hozni a két oldal létszámát: a most tíztagú testületek közül a Magyar Rádió és a Magyar Televízió kuratóriumi elnöksége 14, a Duna Televízióé pedig 12 fősre duzzadna. Határoznak az állampolgári jogok, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának, valamint az adatvédelmi biztosnak a 2007-es tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról. Döntenek a közraktározásról szóló törvény módosításáról, amely egyszerűsíti és gyorsítja a hatósági eljárásokat, csökkenti a csatolandó dokumentumok körét és számát, és egyes esetekben lehetőséget teremt arra, hogy elektronikus úton is be lehessen nyújtani őket.

Kedden kezdődik a mozgóképről szóló törvény módosításának vitája, valamint közel tíz törvényjavaslat részletes vitáját is lefolytatják. A filmtörvényt azért módosítják, hogy összhangba hozzák a megváltozott európai uniós szabályokkal. A kis terjedelmű korrekció arra irányul, hogy az állami támogatások bizonyíthatóan kulturális célokat szolgáljanak. Az MSZP, a KDNP, az SZDSZ és az MDF által benyújtott, a Nemzeti Tehetség Programról szóló országgyűlési határozati javaslat szerint a kiszámítható állami szerepvállalás és a már meglévő, valamint a további források bevonása, célirányos hatékony felhasználása érdekében Nemzeti Tehetség Alap létesítését látja szükségesnek az Országgyűlés.

Lefolytatják a képviselők a polgári perrendtartásról, a bírósági végrehajtásról és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvényjavaslatok részletes vitáját. A tervek szerint az előterjesztések elfogadása után jelentősen rövidülhet a peres és nemperes eljárások ügyintézési határideje.

A Ház lefolytatja a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény módosításának részletes vitáját. Az MDF-es képviselők kezdeményezte javaslat szerint a társadalmi szervezetek számára felajánlott, de általuk fel nem vett összeg a Nemzeti Civil Alapprogramba kerülne. A módosítás azt is tartalmazza, hogy az adócsomag részeként az adózók postán kapnának visszajelzést arról, hogy előző évi felajánlásuk célba ért.

(MTI)